2. fejezet Tábor!

Sziasztok na akkor itt is lenne a második rész. Itt már Jessy szemszögéből is fogom írni. Most pedig visszatértünk a jelenbe. Remélem tetszeni fog.



*Jessy szemszöge*
Vége a sulinak! Hála istennek. Anyu úgy döntött, hogy elküld egy bandatáborba. Végre olyat csinálhatok aminek értelme van. Imádok énekelni és zenélni. Nagy zene fan vagyok és amikor időm engedi annak szentelem az életem. Mivel vége a sulinak jó sokat foglalkozhatok vele. Becsomagoltam a cuccaimat és lefele vettem az irányt.
-Vigyázz magadra húgi.-ölelt át imádatos bátyám Alex.
-Te is.-nevettem el magam.
-Ajjh kislányom nagyon vigyázz magadra. Mindig legyél telefon közelben, hogy hívni tudjalak.-ölelt át anya.
-Rendben.-mondtam unottan.
-Na gyere.-segített kivinni apu a holmijaimat. Bepakoltunk mindent a kocsiba, majd beszálltunk. Integettem egy utolsót anyunak és Alexnak majd elhajtottunk. -Izgulsz?-pillantott rám apu.
-Igen, mert tudod ez olyan fantasztikus, hogy végre azt csinálhatom amit mindig is akartam.-áradoztam apának.
-Örülök, hogy nem kényszerből csinálod.-mosolyodott el. Az egész úton igen sokat beszélgettünk majd arra lettünk figyelmesek, hogy megérkeztünk. -Na itt is vagyunk. A papír ügyeket ügyeket tudod rendezni ugye?-pakoltuk ki a csomagokat a kocsiból.
-Persze apu.-vettük ki az utolsó csomagot.
-Nagyon vigyázz magadra.-ölelt át amit viszonoztam. -Akkor nyár végén találkozunk.-adott egy puszit majd beszállt a kocsiba és elment. Na akkor jelentkezzünk be. Egy jó fél órát vártam a sorban mire végre valahára sorra kerültem. Bejelentkeztem és szerintetek hányas szobát kaptam? Persze, hogy a 69-est. Anyádat! Nagy nehezen elbattyogtam a faházhoz. Benyitottam és volt még egy szobatársam is.
-Szia.-köszöntem a fiúnak aki a telefonját bújta.
-Hello.-köszönt, hogy fel sem nézett a telefonjáról. Na már most érzem, hogy egy tuskóval kerültem egy szobába. Leraktam a bőröndjeimet és körbe néztem. A szobában volt egy dobszerkó és vagy három gitárt. Majd a fiú felé fordultam.
-Jessy vagyok.-mutatkoztam be. -Téged, hogyan hívnak?-kérdeztem meg.
-Justin.-még mindig azt a szar telefonját bújta ami nagyon idegesített. Komolyan mindjárt kiverem azt a telefont a kezéből. Nem akartam magamat felhúzni ezen úgy, hogy inkább kipakoltam. Vagyis amikor elkezdtem kicuccolni Justin ráült az ágyamra és engem kezdett el nézni.
-Valami baj van?-néztem rá furcsán.
-Nem nincs. Csak gondoltam jobban is megismerhetnénk egymást.-na jó ez elég fura volt.
-Ismerem ezt a pasi dumát.-tettem csípőre a kezemet. -Nem versz át. Tudom mire megy ki a játék és közlöm veled, hogy nem fog összejönni.-mosolyogtam a végén.
-Jajj kincsem látszik, hogy nem ismersz.-kacagott fel. -Talán ha...-állt fel és vészesen közel volt hozzám. -Adnál egy esélyt...-tűrte el a hajamat. -Akkor rájönnél, hogy más vagyok.-beszélt ajkaimba. Lefagytam teljesen komolyan. Ajkait végig húzta az enyémen mire felsóhajtottam. -Majd este fojtatjuk.-nyomott egy csókot a nyakamra és egy hatalmas nagy mosoly keretében kiment.
-Idióta!-vágtam az ajtónak a hajkefémet.
-Kicsim majd az ágyban legyél ilyen vad.-nyitott be és kacsintott majd be is csukta az ajtót. Komolyan ez kinek képzeli magát?! Jut eszembe itt van a táborban az én drágalátos barátnőm Ashley. Előkaptam a telefonom és felhívtam a barátnőmet.
-Szia.-szólt bele.
-Na hol vagy?-nevettem fel.
-Az 50-es faházban.
-Rendben oda megyek. Jó?
-Persze gyere.-letettem majd elsétáltam oda. Benyitottam és megláttam drága barátnőmet. Egyből egymás nyakába ugrottunk.
-Jaj de jó neked.-ültünk le az ágyra.
-Miért is?-értetlenkedett.
-Mert nem egy paraszt a szobatársad.-sütöttem le a tekintetemet.
-Ki az?
-Valami Justin.-amikor ezt a nevet kimondtam lefagyott.
-Mond, hogy nem a 69-es szobát kaptad?-nézett rám riadtan.
-De, miért?
-Azért mert aki Justin Bieberrel  kerül egy faházba vagyis pont abba a faházba az általában úgy nem távozik a táborból, hogy meg nem húzta volna.-Bieber névnél leragadtam. Tetszik ez a név. Justin Bieber. Amúgy maga a gyerek is elég helyes csak az a természet. -Jessy itt vagy?-hadonászott előttem a barátnőm.
-Persze. De nem érdekel Engem nem fog megkapni. És a te szobatársadat, hogy hívják?
-Austin.-erre betoppant egy fiú.
-Nevemet hallottam.-akkor Austin toppant be. -Oh szia Austin Dylan. Nem te vagy egy szobában Justinnal?-mutatott rám.
-De. Jessy Morgan.-mutatkoztam be.
-Akkor készülj fel mert egy könnyen nem fogsz tőle megszabadulni.-nevetett fel.
-Te a barátja vagy?-kérdeztem.
-Igen. Justinnal évek óta jó barátok vagyunk.-mosolygott.
-Szimpi a gyerek.-súgtam Ashleynek.
-Nekem is.-kuncogott fel.
-Mi ez a sus mus?-kutatgatott cuccai között.
-Semmi.-vágtuk rá egyszerre.
-Szerintem én megyek is.-álltam fel.
-Este tábor nyitó buli van szóval ott legyél.-kacagott fel Austin.
-Rendben.-ezzel a mondatommal ki is léptem a szobából. Ahogy mentem véletlen beleütköztem valakibe.
-Jajj bocsi.-kért elnézést.
-Semmibaj.-néztünk össze. Egy elég helyes gyerek tekintetét láttam magam előtt.
-David Spark.-nyújtott kezet.
-Jessy Morgan.-ráztam meg.
-Nagyon örülök Jessy. Nincs kedved egyet sétálni?-ajánlotta fel az ötletet.
-Sajnos nincs mert Jess velem van.-karolt át Justin. Várjunk csak Jess? Ez mióta becézget?
-Először is, ne érj hozzám.-hámoztam le magamról a kezét. -Másodszor pedig David szívesen.-mosolyogtam felé.
-Jess nem mész sehová.-meresztette rá nagy barna szemeit. Mintha próbált volna rám hatást gyakorolni.
-Justin ebbe nincs beleszólásod. Én döntök.-erősködtem.
-Figyelj ha nem jó akkor elhalaszthatjuk más korra is.-szabadkozott David.
-Szuper.-csattant fel Justin. -Te meg velem jössz.-kapta el a karomat és berángatott a házba.
-Eressz el.-szedtem le a kezét magamról. -Ezt, hogy képzelted?!-ordítottam rá.
-Cicám ne kiabálj a végén még azt hiszik, hogy bántalak.-csitítgatott.
-Cicám?! Akkora egy seggfej tapló vagy!-mondtam egyenesen az arcába bújva. De ő ezt kihasználta és a falnak szorított. Ledermedtem. Hatalmasat nyeltem és tekintetét figyeltem. Egy szó nem jött ki a számon és megmozdulni sem mertem.
-Na ezt már szeretem.-súgta a szavakat ajkaimba. -Teljesen megbabonázol.-bújt a nyakamba majd apró puszikat kezdett rá szórni.
-Justin.-nyögtem fel nevét.
-Css! Hagyd, hogy kényeztesselek.-majd megéreztem, hogy nyakamat egy ponton szívni kezdni.
-Ne!-löktem el magamtól. A nyakamhoz kaptam és a fájó pontot kezdtem el tapogatni. Na már most tudom, hogy egy nagy lila folt van a nyakamon.
-Ne mond, hogy nem élvezted. Most legalább tudják, hogy az enyém vagy.-ott ékeskedett az arcán az a hatalmas nagy mosoly.
-Te kis...-akartam megütni de elkapta a kezemet.
-Te kis mi?-még mindig mosolygott.
-Inkább eressz el!-kaptam ki a kezemet a szorításából. -Figyelj mi lenne ha csinálnák egy táblázatot, hogy ki mikor tartózkodik itt.-vettem a kezembe egy jegyzettömböt.
-Te meg mi az istent szívtál? Szerintem sokkal jobb lenne ha mind a ketten mindig egy helyen tartózkodnánk.-karolta át derekamat majd közelebb bújt arcomhoz. -Főleg az ágyban.-suttogta fülembe.
-Justin kérlek.-toltam el. -Nem vagyok a ribancod akit kedved szerint dughatsz szóval vagy betartod a szabályaimat vagy kint alszol ma éjszaka.-mutattam az ajtóra.
-Milyen kis tüzes vagy.-nyalta meg ajkát. Nem törődtem azzal amit mondott hanem a táblázatot kezdtem el írni.
-Tessék itt a beosztás.-nyomtam a kezébe. -Remélem képes leszel betartani. Megengedem, hogy reggel te menj először zuhanyozni de reggel mindenki megy a dolgára és 2-től 5-ig enyém a szoba és majd 7-kor jövök vissza, az esti zuhanyozást meg én kezdem. És a legfontosabb semmilyen ribancot nem hozhatsz fel. Max Austin jöhet. Értve vagyok?-tettem csípőre a kezem.
-Egy feltétellel mindent betartok.-jelent meg az arcán egy kaján vigyor. -Hétvégén lesz egy álarcos zene est és te leszel a párom.-várt a reakciómra.
-Rendben.-adtam egyenes választ.
-Ennyi?! Most komolyan?!-akadt ki.
-Figyelj most azt kérted, hogy legyek a kísérőd elkísérlek de ott pedig szépen eltűnök. De valamit nem értek miért pont engem kérsz meg amikor nálam vannak itt jobb lányok?-néztem rá kérdőn.
-Mert nekem most te kellesz.-kulcsolta össze ujjainkat majd ajkamhoz hajolt. -Jelenleg nekem most te vagy az a lány aki tökéletes.-tapadt ajkaimra. Kezei közé fogta arcomat majd hátrálni kezdtünk és azt vettem észre, hogy a falba ütköztem. Egyik kezét levezett combomhoz és jól belemarkolt. Mire én egy kicsit megugrottam és ő pedig felkapott. Ajkaimat egy pillanatra sem hagyta szabadon. Szóval játszani akar akkor játszunk. Kezemet felvezettem nyakába és jobban közelebb hajoltam, hogy testünk egymáshoz simuljon és vadul csókoltam. Az ágyához vezetett majd pedig lefektetett. Nyakamat vette célba ismét. Én pedig füléhez hajoltam.
-Ugye te sem gondoltad komolyan, hogy én most lefekszek veled.-ekkor elképedve nézett rám. -Jól hallottad.-nyomtam egy puszit a szájára és lelöktem magamról. -Most jelenleg tied a szoba szóval szia.-sétáltam ki. Idióta! Na lehet, hogy kapok ezért de sebaj. Az arca mindent vitt. Lementem a tóhoz ott pedig leültem a mólóra. A lábaimat lelógattam majd arra lettem figyelmes, hogy valaki mellém ül. És az a valaki nem más volt mint David.
-Üldögélünk?-pillantott rám.
-Mint látod.-nevettem fel.
-Hol hagytad a barátodat?-húzta széles mosolyra a száját.
-Justin nem a barátom. Inkább úgymond az ellenségem.-néztem a távolba.
-Sajnállak, hogy egy ilyen tuskóval kell lenned.-az egyik kezemmel támasztottam magam és éreztem, hogy az ő kezét rá helyezi. Egyszerre összenéztünk. A ma esti bulira jössz ugye?-törte meg a csendet.
-Persze a barátnőm meg is enne ha nem mennék.-nevettünk fel. -Miért van az, hogy én mindig az idióta pasikat fogom ki.-forgattam meg szemeimet.
-Akkor engem is idiótának tartasz?-háborodott fel.
-Dehogyis.-jöttem egy kicsit zavarba.
-Látom zavarba hoztalak.-húzta széles mosolyra a száját.
-Csak egy kicsit.-motyogtam.
-Nincs kedved egyet csónakázni?-mutatott az egyik hajóra.
-Miért is ne.-álltunk fel. Felvettük a mentő mellényeket és beszálltunk egy csónakba.

*Justin szemszöge*
Miután Jessy jól átvágott eléggé felhúztam magam. Egy fát kitudtam volna csavarni. Majd pedig amikor megláttam, hogy Sparkkal csónakázik szinte felrobbantam. Hogyan tudd vele szóba állni. Biztos valamit csinált vele.
-Jól vagy haver?-jött mellém Austin.
-Persze csak mindjárt szét vet a düh.-szorítottam ökölbe a kezemet.
-Haver nyugodj le mert a szemed is.-bökött oldalba. Ekkor éreztem, hogy a bennem lévő düh csillapodott. -Na így már jobb.-nézett előre.
-Hallod Jess velem jön a nyitó bulira.-vigyorogtam.
-Velem meg Ashley. Szóval mind a kettőnknek jó partija lesz. És hallod semmi hír Lisaról?-mondta az utolsó mondatott kicsit halkabban.
-Nincs de érzem, hogy él és itt van valahol.-pillantottam körbe.
-Haver légy óvatos és vigyázz magadra és Jessyre is. Tuti, hogy nem azért jött vissza, hogy ha él, hogy még egy menetet lenyomjatok.-nézett komolyan rám.
-Annak örülnék eszméletlen jó volt vele. De most az új kiszemeltem Jess.-néztem áldozatomra. -De vele nem tervezem azt csinálni mint Lisaval. Igaz Jess rendesen betudd indítani főleg a ami akciója után. Phu hát te haver ha láttad volna!-nevettem fel.
-Mi már is megfektetted?-képedt el.
-Nem. Még nem. De a bál utánra tartogattam. Úgyis inni fog egy kicsit a lány szóval könnyebb dolgom lesz. De ma rendesen helyben hagyott. Elhitette velem, hogy most lefekszünk majd jól ott hagyott. Még táblázatot is csinált ember, hogy ki mikor tartózkodhat ott.-kaptam fejemhez. -Megőrjít ez a csaj komolyan. Ha így fojtatja falra fogok tőle mászni.-túrtam hajamba.
-A nagy Justin Bieber falra mászik egy csajtól?-röhögött. -Na azt megnézem tesó.-karolt át.
-Ne szívd a vérem elég Jess. Az estét nem tudom, hogy hogyan fogom átvészelni vele. Máskor örülök, hogy egy csajt kapok de most. Jess szép meg szexi és okos meg minden. De a falra tudd küldeni.-magyaráztam barátomnak.
-Sok sikert hozzá én mentem Ashleyvel fagyizni.-vigyorgott. -Szia.-intett majd ott hagyott. Szuper a haverom elment fagyizni Jess pedig élvezi Spark társaságát. Akkor én meg keresek egy csajt akit gyors meghúzhatok vagy valami. Nem bírom az egyedül létet. meg egy kicsit meg is éheztem. Lehet, hogy előtte gyors levadászok egy őzt vagy nyulat nem tudom de kell valami kaja.
~Vadászás után~
Na szépen levadásztam magamnak egy őzt ami jól is esett. Komolyan mint valami ősember aki az esőerdőben él és vadászik kajára úgy érzem magam. De ha egyszer én ilyen fajta vagyok. Emberrel nem szoktam táplálkozni csak ha muszáj de annak sosem lesz jó vége mert akkor többet és többet akarok. Az állatoknál ilyen nincs. Most pedig kiszemelek magamnak egy szép kislányt aki kielégíti a vágyaimat. vagy pedig Jess kis romantikázását teszem tönkre. Komolyan ezek még mindig dumálnak? Miről lehet ennyi ideig beszélgetni. A második reakciónál maradtam. Szóval csak annyit kell tennem, hogy Sparkot egy pillanatra ki kell csalogatnom a csónakból és utána minden simán fog menni. Szépen odasétáltam a mólószéléhez.
-Hé Spark!-kiáltottam el magam. Mind a ketten ide kapták fejüket. -A szervező most szólt, hogy szeretne veled beszélni.-kaptam elő telefonomat és mentem tovább. vagyis egy fa mögött elbújtam. Láttam ahogy kieveznek és David sokkal gyorsabb volt mint Jess. Nem csodálom hiszen ő is magam fajtához hasonló vámpír. Szóval Jess épp vette le a mentő mellényt én pedig odasiettem. -Mizu Morgan?-álltam meg előtte. Ő a csónakból felnézett rám.
-Mit akarsz Bieber?-pakolászott a csónakban.
-Csak arra gondoltam, hogy nem ártana ha egy kicsit megmártóznál a vízben.-ugrottam be a csónakba.
-Mi akarsz?-lépett egyet hátrébb.
-Semmi különöset.-vigyorogtam sunyin.
-Ne meg ne próbáld lépett hátrébb.
-Dehogyisnem.-löktem meg egy picit és már be is esett a vízbe.

-Justin.-kapálózott a vízben. -Nem tudok úszni.-süllyedt le. Ekkor komolyan megrémültem. Gyors levettem cipőmet és utána ugrottam. Elkaptam derekát és a felszín felé kezdtem húzni. Csak úgy kapkodott a levegőért és szorosan belém kapaszkodott.
-Majdnem megöltél.-fakadt ki.
-De megmentettelek.-nyomtam egy puszit arcára.
-Eressz el!-csattant fel.
-Rendben.-akartam elengedni de csak most vette észre, hogy ez mégsem olyan jó ötlet.
-Ne!-kapaszkodott nyakamba.
-Te akartad, hogy eresszelek el.-nevettem képébe.
-Justin kérlek vigyél ki kezdek fázni.-bújt jobban hozzám.
-Kiviszlek, ha megcsókolsz.-húztam az agyát. Érezni akartam azt, hogy kíván és vágyik rám.
-Te meg őrültél.-akadt ki.
-Tudod el is engedhetlek.-lazítottam fogásomon.
-Ne!-ugrott jobban a nyakamba. -Kérlek.-suttogta. Mélyen a szemembe nézett. Valami csillogást fedeztem fel a szemében. Majd megéreztem finom ajkait az enyémen. Kezei ugyanúgy nyakamban pihentek csak testünk simult jobban össze. Ja és amúgy megjegyezném, hogy a lábunk leér a vízben de inkább jobb ha ezt ő nem tudja. Egyik kezemmel átkaroltam a másikat pedig tarkójára raktam és így közelebb húztam. Éreztem ahogy a szánk felvesz egy ritmust. Nyelvemet óvatosan a szájába csúsztattam amit ő nagyon is élvezett. Majd levegőhiányában elváltak az ajkaink. Mind a ketten egymás szemébe meredten néztük a másikat.
-Jessy Morgan és Justin Bieber jelenjen meg az igazgatóiban most!-szólt a hangosbemondó. Szépen kimásztunk a vízből és az igazgatóiba csoszogtunk. Amikor beléptünk az táborvezető dühös tekintetével találkoztunk.
-Maguk mégis mit képzelnek!? Hogy merészelnek vandálkodni? Morgan kisasszony magát valamilyen szintem megértem hiszen még újonc de meg Mr. Bieber már a harmadik évét tölti itt azt reméltem, hogy valamennyire tudja a szabályokat. Nem vagyok kíváncsi semmilyen magyarázkodásra. A büntetésük, hogy a bál után maguk fognak takarítani. Örüljenek, hogy ennyivel megúszták. A következő alkalommal kizárom magukat a záró estből. Most pedig elmehetnek.-először én léptem ki az ajtón utána meg Jess aki elég hangosan bevágta az ajtót és épp készült elviharozni de karja után kaptam.
-Jess.-fordult felém.
-Mégis mit akarsz? Ez a kis akciód pont nem kellett volna. Ha még egyszer elkapnak kizárnak. Lehet, hogy téged nem zavar de engem rohadtul. Én nem szórakozni jöttem ide hanem kibontakozni. Megszeretném mutatni, hogy én is vagyok olyan jó mint a többiek. Szeretnék egyszer az életben ragyogni. Szeretném ha az emberek értékelnék amit csinálok. Egész életemben arra vágytam, hogy a zenével foglalkozzak. Nekem a zene nem hobby hanem az életem. Ha szomorú voltam akkor a bánatomat a zenében öntöttem ki. Ha boldog voltam egész nap játszani tudtam volna. Értsd meg nekem a zene az életem. Ha nem zenélhetek vagy énekelhetek akkor én meghalok.-csordult ki egy könnycsepp a szeméből. -És ha most megbocsájtasz én szeretnék átöltözni. Ment vissza a faházba. Látom, hogy Jessnek ez tényleg fontos és, hogy nyerni szeretne ott az elhatározás a szemébe. Ha nyerni szeretni akkor kösse fel a gatyáját mert lett egy vetélytársa. Megmutatom neki, hogy ha igazán nyerni akar akkor küzdjön is érte.