8. fejezet Új élet!

 *Jessy szemszöge*

Ott ültünk az igazgatóiban és a jeges zacsit nyomtam az arcomra ahol kaptam az ütést. Mr. Spark minket fürkészett a szemével ami már kezdett irritálni, és zavarni roppantul. 

-Akkor mi is történt?-törte meg a csendet Mr. Spark. Ekkor a két srác elkezdte mondani a magáét kórusban és én meg ültem köztük és hallgattam. -Egyszerre egy!-hangja mérges volt, és a két srác befogta. -Jessy kérlek mond el, hogy mi történt mert az a két tökkelütött...-legyintett egyet. Ekkor felkuncogtam mert képes volt a saját fiát is le tökkelütözni. Fogtam a jeges zacskót és az asztalra raktam.

-Hát úgy volt, hogy David és Justin dulakodni kezdtek én meg közéjük álltam és kaptam egy szép kis ütést véletlen.-mondtam egy szuszra. 

-Akkor fiúk Jessy nem vétkes?-húzta fel a szemöldökét.

-Nem.-dünnyögték egyszerre.

-David te büntetést kapsz, ami az lesz, hogy szemetet fogsz szedni és részt veszel a tanári esten.

-De apu...

-Semmi de.-vágott közbe. -Justin, neked meg nem azt mondtam, hogy ha még egyszer idekerülsz akkor repülsz?-kérdezte felvont szemöldökkel. Ekkor sokként ért ez a hír, ha kirúgják akkor nekem végem. Justin arca lefagyott. -Szóval...-vett elő egy dossziét.

-Nem rúghatja ki!-álltam fel a székemből.

-Mégis miért nem Jessy?-pillantott rám kérdőn.

-Mert ez nem fair, hogy Davidet csak azért mert a fia csak megbünteti, Justin meg kicsapja azért mert másodszorra van itt. Pedig David is ugyanúgy hibás volt a verekedésben mert először ő húzta fel Justint.-ültem vissza a helyemre. Az igazgató nagyot sóhajtott.

-Jól van elengedem egy figyelmeztetővel de ha legközelebb itt találom akkor tényleg repül.-rakta fel ujját figyelmeztetésképpen. Felálltunk a székből majd David csak úgy kiviharzott mi meg Justinnal együtt mentünk. Boldog voltam, hogy Justin nem megy el, mert az hiszem kezdek valamit érezni iránta. Visszasétáltunk a szobába, és én leültem az ágyra. Gondolkoztam, azon, hogy most mi lesz. Elisabeth mikor fog rám törni. Miért pont engem akar megölni? És honnan ismerik ezek egymást? Miért pont én vagyok a célpontja? Miért akar megölni, hiszen nem ártottam neki. Annyi kérdésem van.
-Majd kapsz mindenre választ.-morogta Justin.
-Jó nem kell velem, ilyen hangnemben beszélni.-álltam fel.
-Hova mész?-mordult rám.
-EL!-emeltem fel a hangom. -Nincs kedvem a bunkózásodat hallgatni.-néztem vérben úszó szemeivel.
-Menj csak a kis Davidkézhed.-hangja gúnyos volt.
-Neked mégis mi a bajod? Nekem köszönheted, hogy nem rakták ki a segged.-húztam fel magam.
-Senki sem kérte, hogy védj meg.-nevetett fel cinikusan.
-Tudod mit? Menj a francba Bieber!-akarta kimenni, de megragadta a karomat majd az ágyon találtam magam. Fölé tornyosult, és égett a szeme a dühtől. Szemei vörösek voltak.
-Te ne beszélj velem így.-hangja mélyebb volt. Kezeimet fejem mellett lefogta.
-Justin eressz el.-mondtam higgadtan. -Nem vagy magadnál.-néztem szemeibe.
-Oh jól vagyok. De tudod mikor leszek, jobban?-hajolt fülemhez.
-Ha megkapom amit akarok.-nyomott egy csókot a nyakamra.
-Justin ne csináld.-nyeltem nagyot.
-Először is engedted, akkor most is fogod.-húzta végig ajkait rajta.
-Justin kérlek.-már jöttek a könnyeim.
-Nyugi nem fogod nagyon érezni.-megéreztem a nyelvét nyakamon.
-Kérlek.-sírtam el magam. Majd arcomhoz hajolt. Szemei újra mogyoró barnák voltak, és elengedte a kezemet. Egyből felálltam és hátrálni kezdtem tőle.
-Sajnálom, nem tudom mi ütött belém.-akart közeledni.
-Ne gyere közelebb!-kiabáltam rá. -Még, hogy te nem fogsz bántani? Ekkor ez mi volt?-förmedtem rá. Majd hirtelen előttem termett, és arcomat kezei közé fogta majd homlokunkat összeérintettük.
-Bocsáss meg. Kérlek.-suttogta. -Sajnálom, nem akartam.-hangja kérlelő volt.
-Félek tőled Justin.-remegett meg a hangom.
-Nem akarom. Figyelj ha ideges leszek, vagy esetleg megint megtörténne ez, akkor nézz mélyen a szemembe és ne beszélj hanem a gondolataiddal kommunikálj velem, és próbálj meggyőzni arról, hogy én nem ilyen vagyok, és jussanak eszedbe azok a képek amikor csókolózunk vagy...-ekkor mellkason vágtam.
-Közlöm veled, hogy a második nem lesz.-néztem szemeibe.
-Biztos?-suttogta ajkaimba. -Pedig én nagyon örülnék neki.-tapadt ajkaimra. Nem tudtam neki ellent mondani. Visszacsókoltam, és elkezdtem az ágy felé tolni, ott pedig hátradöntöttem. -Várj, ne itt. Még valaki megzavar minket.-kapott fel a karjaiba. Kinyitotta az ajtót, és röpke 10 másodperc alatt a faháznál voltunk. Justin felvitt, a lépcsőn, majd pedig be az egyik szobába. Közben pedig egymás ajkait faltuk. Elfektetett az egyik ágyon, és fölém tornyosult. A telefonom csörögni kezdett. Elővettem, és még megnézni sem tudtam mivel Justin elhajította.
-Nem akarom, hogy bármi is megzavarjon minket.-csókolgatta a nyakamat, és pedig hajába túrtam. Milyen puha haja van. -Hallottam.-kuncogott.
-Megtennéd, hogy legalább most nem turkálsz a fejemben?-kérdeztem.
-Megpróbálom, de nem ígérek semmi jót. Tudod, ilyenkor a csajok könnyen átmennek perverzbe, és én hallani akarom, hogy mikre gondolsz.-tapadt ajkaimra. Pólóm alá nyúlt, és könnyedén lehúzta rólam. Vad csókcsatába kezdtünk, és kezdtünk mind a ketten felforrósodni. Éreztem, hogy a vágy felül kerekedik rajtam. Szinte leszaggattam Justinról a pólót. A teste még mindig jó, és ez pedig teljesen... Na jó Jessy állj le!
-Nyugodtan gondolj csak ilyenekre.-nevetett fel, és közben a nadrágom gombjával ügyködött. Gyors lehúzta rólam, és nyakamra tért vissza. Apró és lágy puszikat nyomott rá, mire a testem beleremegett. Nadrágja övéhez csúsztattam a kezem és kínzóan lassan kezdtem kibontani. -Ne kínozz.-nyögte fel. Amikor kicsatoltam lehúztam róla, és ő meg a melltartóm csatjához nyúlta. Egy könnyed mozdulattal kikapcsolta, és melleim kényeztetésébe kezdett.
-Justin.-túrtam hajába. Számhoz hajolt majd szemeimbe nézett. Megsimította az arcomat.
-Jess.-suttogta nevemet. Finoman és lágyan megcsókolt, és nem tudtam elválni puha ajkaitól. Nem tudom, még mindig biztosra, hogy tényleg megtegyem? Félek, hogy az lesz, hogy csak erre kellek neki? -Jess. Hülye vagy ha azt, hiszed, hogy erre kellesz. Felejts el mindent, és csak tedd.-elengedtem magam, és úgy tettem, ahogy mondta. Cselekedtem, és nem gondolkoztam. Fordítottam a helyzetünkön, és így én voltam felül. Justin nyakát vettem célba, ő meg a seggemet markolászta. Lejjebb haladtam, és végig csókoltam a hasát. Minden kockájára egy-egy csókot nyomta. Fordított a helyzetünkön, és újra én voltam alul. -Jobban szeretek, én irányítani.-majd pedig lassan haladt lefele a testemen, és mindenhova egy puszit nyomott. Leért a bugyimhoz és egy pillanatra rám tekintett. Nagyot sóhajtottam és bólintottam. Justin lehúzta, és újra ajkaimhoz tért. Egy gyors puszit nyomott rá, majd a nadrágja zsebéből elővett egy kis tasakot. Gyors kibújt bokszeréből, és felhelyezte. Kezeinket összekulcsolta, és óvatosan belém hatolt. Egy elég nagyot nyögtem, és nagyon fájt. Fejemet hátrafeszítettem, és a szabad kezemmel a lepedőt markoltam meg. Azt hittem, hogy szétrobbanok. -Tudom, hogy fáj de kérlek lazítsd el magad, megszakad a szívem, hogy ennyire szenvedni látlak.-csókolt meg. Amelyik kezemet fogta megszorítottam, és lassan mozogni kezdett. Ez még jobban fájt, de próbáltam másra koncentrálni. Justin a csókjaival valahogy csillapította a fájdalmamat. A lepedőt elengedtem és Justin tarkójára helyeztem. Éreztem, hogy egy kis könny kiszökik a szememből, amit lecsókolt. Már valamennyire kezdtem megszokni, és a fájdalom is enyhült. Még mindig fogtuk egymás kezét. Jól esett, hogy Justin próbál finoman bánni velem. Tempóján kezdett gyorsítani, és a szobát nyögéseink töltötték be. Lassan elengedtük egymás kezét, és útnak indítottuk őket a másik testén. Végig egymás ajkait faltuk, én meg szinte szétkaroltam Justin hátát. Néha fel is szisszent. Kezdtem élvezni a helyzetet, már nem éreztem fájdalmat, hanem gyönyört. Justin feje a vállamnál volt és éreztem, hogy liheg. Tempóján megint gyorsított, és ajkai nyakamat kezdték kényeztetni. Én pedig haját túrtam szét. Kezével combomat fogta, és én pedig felhúztam, és éreztem, hogy teljes méretét belém tolja.
-Justin!-visítottam fel.
-Sajnálom.-kuncogott fel. Ez egy kicsit már fájt. Ajkaival lejjebb haladt, és hasamat kezdte puszilgatni. Éreztem, hogy nem sok kell, és elmegyek. Levegővételeink felgyorsultak. Újra visszatért ajkaimhoz, és vadul csókolózni kezdtünk. Kezeimet nyakába akasztottam és szorosan magamhoz húztam. Justin kezdett bedurvulni és ezt éreztem is. Elhagyta ajkaimat, és a fejem mellett lerakta kezeit és így támaszkodott. Tudtam, hogy megint vörösek lesznek  a szemei de azt tettem amit Justin mondott. azokra a pillanatokra kezdtem gondolni, amikor csókolóztunk, és beszélgettünk, vagy nevettünk. Éreztem, hogy visszatér, és egymás szemébe néztünk.
-Köszönöm.-suttogta ajkamba. Nem sok kell és én itt mindjárt meghalok. Justin a kezeit derekamra csúsztatta és így diktálta a tempót és az utolsó lökésnél mind a ketten elmentünk egy hangos nyögéssel. Justin mellém feküdt fáradtan és magához húzott. Betakaróztunk, és én egyből álomra hunytam a szemem.

*Justin szemszöge*
Boldog vagyok, mert végre Jesst is sikerült ágyba dugnom. Már megint elvesztettem a fejem, de szerencsére észhez térített. Iszonyatos jó érzés volt vele együtt lenni. A tervem is egész jól halad. De a teliholdtól eléggé félek. Nem tudom, hogy Elisabeth felbukkan vagy sem? Féltem Jesst nagyon, de tudom, hogy már mi vár rá, és őszintén nem akarom elengedni. Még azt akarom, hogy velem maradjon. Megfogom védeni, még ha meg is fogok halni. Próbáltam egy kicsit pihenni mivel aludni nem szoktam, és valamennyire sikerült is. Majd amikor kinyitottam a szemeimet, Jess még mindig szuszogott. Megnéztem mennyi az idő ami kettő órát mutatott. Kéne gyakorolunk mivel már csak 1 napunk van, vagyis a mai. Holnap verseny, és eddig egyszer sem próbáltuk el a dalt. Jess mocorogni kezdett. Nem tudtam miért szóval a gondolataira kapcsolódtam. Ahogy belepillantottam az álmába rögtön ébresztgetni kezdtem.
-Jess, ébredj.-nyomtam egy puszit az arcára. Lassan kinyitotta a szemét és rám nézett. -Minden rendben?-simítottam meg a karját.
-Borzalmasat álmodtam. Azt, hogy Elisabeth megakart ölni, és sikerült is neki majd velem is végzett.-hangja szomorú volt.
-Nyugi ez csak álom.-öleltem át.
-Olyan jó érzés a karjaid közt lenni.-kuncogott fel.
-Nekem meg az jó érzés, hogy te lehetsz köztük.-pusziltam meg a feje búbját. -Jess nem gondolod, hogy gyakorolunk kéne?-pillantottam rá.
-De. Felőlem gyakorolhattunk volna de neked...-ekkor elhallgattam a csókommal.
-Jobban szeretem, amikor csöndben vagy, és kényeztetsz.-vigyorogtam.
-Haha.-ült fel, majd öltözni kezdett, ahogy én is. Gyors magunkra kaptuk a ruhát és kezembe fogtam egy gitárt és leültünk az ágyra. A szám amit választottunk a Beautiful. Jessnek nagyon szép hangja van, és élmény vele énekelni. Amikor befejeztük a számot akkor megpróbáltuk táncolva énekleni. Minden jól ment de még egy jó párszor elpróbáltuk.
-Justin fáradt vagyok.-dőlt az ágyra.
-Holnap meg szét fog vetni az ideg.-álltam meg előtte.
-Honnan veszed?-ült fel az ágyon.
-Tudom. Érzem.-vigyorodtam el.
-Justin holnap telihold van.-tekintete gondterhelt volt.
-Tudom.-mondtam halkan, és alsó ajkamba haraptam. -De nem kell félned velem, leszel, és Elisabeth nem fog a közeledbe menni.-simítottam meg arcát.
-Rendben.-tudtam, hogy hiába mondtam neki, mert retteg a holnaptól.
-Gyere menjünk vissza, mert mindjárt uzsonna van.-küldtem felé egy mosolyt.
-Viszel?-nézett rám kutyus szemekkel.
-Hát persze.-kaptam fel karjaimba. -De cserébe kérek valamit.-egyből ajkaimnak eset. Egy finom, és érzéki csókot nyomott rá. -Akkor menjünk.-vigyorogtam. Az ebédlő előtt letettem majd bementünk. Leültünk Austinékhoz, és Jess elment kajáért.
-Hol jártatok?-kuncogott Ashley.
-Sehol.-nyomkodtam a telefonom.
-Ne mond.-húzta fel a szemöldökét a csaj.
-Gyakoroltunk.-vágtam rá.
-Pont te neked van szükséged gyakorlásra?-nézett szúrósan rám.
-Nyugi csajszi, még a végén kiesik a szemed.-röhögtünk fel Austinnal.
-Én a helyedben nem röhögnék.-mordult Austinra.
-Jól van édesem.-puszilta meg a fejét.
-Itt vagyok.-ült le közénk Jess. Ekkor ráírtam Tiffanyra. Nem is gondoltam volna, hogy ez a csaj ilyen

könnyen kapható. De ha már életek egy ilyen lehetőséggel, akkor miért nem használhatom ki? Jess nem fog rájönni mert ráküldöm Ashleyt és azok meg mivel lányok órákig tudnak beszélgetni egy szaros témáról. De tudom, hogy most rólam lesz szó. Kifogják tárgyalni a jó kis testem, és, hogy milyen jól nézik ki meg, hogy milyen jó is vagyok az ágyban meg, hogy egy élmény velem lenni. És ezek pedig mind igazak. Lehet, hogy most köcsögnek tartatok, hogy ezt teszem Jessel, de még fiatal vagyok és élvezem az életet, és különben is nem megmondtam, hogy összefogom neki törni a szívét? Különben is védeni fogom, úgyhogy mielőtt baszogatnátok gondoljatok az én helyembe. Nem fogok egy lánynál leragadni, Jess is megvolt szóval megyek tovább. Ennyi!
-Kivel beszélgetsz ennyire Bieber?-kérdezte Austin.
-Áhh csak anyámmal.-raktam az asztalra a telefonomat.
-Ezt te sem gondoltad komolyan?-röhögött Jess. -Na akkor nézzük.-kapta fel a telefonomat.
-Jess ne!-próbáltam elvenni tőle.
-Nyugi.-röhögött.
-Jess add vissza.-próbáltam elvenni tőle de nem sikerült. Felállt és olvasni kezdte. Basszus! Jess arcáról fokozatosan lefagyott a mosoly.
-Te nyomorult!-vágott pofon. -Jó szórakozást.-hagyott ott minket.
-Jess!-mentem utána. -Jess állj már meg!-termettem előtte.
-Hagyj békén.-szemei csak úgy könnyeztek. Belül a szíveben pedig az érzelmek szerte foszlottak. Kettétört teljesen. De most már kész a tervem.
-Figyelj...-vágott közbe.
-Nem érdekelsz! Tudod mit örülök, hogy Elisabeth megakar ölni, legalább nem kell látnom a pofádat! Tudtam, hogy milyen ember vagy, de volt bennem egy remény, hogy talán megváltozol, de nem. Mind végig erre ment ki a játékod, hogy megfektess, és tovább mehess. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer nekem ezt át kell éreznem. Remélem, hogy Elisabeth veled is végez!-hagyott ott.

*Jessy szemszöge*
Teljesen ki voltam. Muszáj volt egyedül lennem. Az erdőbe mentem, és futottam. Nem számított, hogy merre mentem csak futottam, és futottam. Majd amikor kellő távolságra értem leültem egy fa tövébe. Istenem miért pont velem történik ez? Miért nekem kell ilyet átélnem? A nyakláncomat szorongattam, és csak úgy folytak a könnyeim. Teljesen ki voltam, hogy volt rá képes? Tudtam, hogy milyen ember, és mégis belementem a játékába. Elvakított, a kedves szavai, és, hogy olyan gyengéden bánt velem. Teljesen elvette az eszemet.

*Külső szemlélő szemszöge*
Jessy szegény teljesen ki volt, Bieber kis akciója miatt. De mind tudtuk, hogy mi is vár szegény lányra. Jessy összekuporodva ült, és a könnyeim pedig folytak, majd az egyik könnycsepp a nyakláncára csöppent, és az égkő világítani kezdett, ami neki is feltűnt. Először egy kicsit riadtan nézte, majd pedig tündökölt benne. A nyaklánc nem hiába világított, mert az égkőben egy új élet rejlik. Ami majd hasznára fog válni Jessynek, ha eljön az idő az az élet a megmentője lesz.

Sziasztok! Bocsi, hogy ilyen sokáig tartott, mire részt hoztam csak egy kicsit pihentem, és elfoglalt is voltam. Próbáltam izgire megírni és hát nem tudom, hogy mennyire jött össze:/ A következő rész a másik blogomba lesz, szóval ott keressétek majd. Azt is már megírtam félig de itt már régebben raktam fel részt szóval ide akartam először.

7. fejezet A válaszom Igen!

*Jessy szemszöge*

Elisabeth épp, hogy nekem esett volna, Justin ugrott neki és a földön terültek el.

-Ne merj hozzá érni.-taszította a földre kezeit Justin.

-Sajnálom de ezt nem tehetem.-lökte le magáról és Justin egy fának csapódott.

-Jess fuss!-nyöszörögte. Én mint az örült futni kezdtem. A fák ágai végig karcolták a lábaimat és a kezeimet de én csak futottam, majd megbotlottam és a földre estem.

-Hiába menekülsz.-lépett elém. -Most megvagy.-kapta el a hajamat és felrángatott.

-Justin!-kiáltottam el magam.

-Justin most nem hall.-vágott neki egy fának. Én végig csúsztam rajta és a földre kerültem. A fejemet nagyon bevágtam és kezdtem homályosan látni. -Oh, hogy ezt mennyire fogom élvezni.-ragadott meg majd egy hatalmasat dobott rajtam. Többször is megfordultam a földön majd egy fatörzsének nekivágódtam és így megálltam. Fájt mindenem. Majd megpillantottam magam előtt és Justint is láttam de már elég homályosan.

-Justin.-nyöszörögtem. Innentől pedig minden homályos. Egy szobában ébredtem.

-Jól vagy?-kérdezte Justin.

-Hol vagyok?-néztem körbe és akkor fedeztem fel, hogy a faházban vagyok.

-Nyugodj meg.-fogta meg a kezemet de egyből elrántottam és hátrébb húzódtam. -Jess.-vakarta meg a tarkóját.

-Nem érj hozzám.-néztem szemébe.

-Nem kell félned.-akart hozzám érni de elhúzódtam.

-Nem kell félnem?-rettegtem. -Most akart megölni egy, vámpír.-remegett meg a hangom.

-Jess kérlek hadd mondjam el.-ült mellém.

-Nem érdekel.-álltam fel amit meg is bántam mert rögtön megszédültem és Justin kapott el. Testem remegni kezdett és félve nézem szemeibe.

-Nem bántalak.-rakott az ágyra.

-Te is ugyanolyan vagy mint ő. Egy szörnyeteg.-vágtam fejéhez. -Nem akarom, hogy bármi is legyen köztünk.-álltam megint lábra és kifutottam. Justin i ugyanolyan gonosz mint Elisabeth mind a ketten ugyanarra pályáznak. A véremre. Olyan gyorsan futottom, hogy beleütköztem valakibe.

-Bocs.-néztem az illetőre.

-Jézusom Jessy mi történt veled?-riadt meg David.

-Semmi csak kint voltam az erdőben és valami állat megakart támadni én meg elkezdtem futni majd megbotlottam és egy elég nagyot estem.-álltam elő valami hihető hazugsággal.

-Gyere leápolom a sebeidet.-kísért el a faházáig. Bementünk majd azt fedeztem fel, hogy ő egyedül van szobatárs nélkül. Leültem az ágyára, ő addig bement a fürdőbe, hogy kihozza az elsősegély dobozt. Egy vattacsomót vett a kezébe, majd fertőtlenítőbe mártotta és óvatosan kezdte el törölgetni a vérző sebeimet. Eléggé csípet, és néha-néha fel is szisszentem. -Végeztünk is.-dobta kis a vattacsomót.

-Köszönöm.-suttogtam halkan, majd helyet foglalt mellettem.

-Semmiség. Szívesen tettem.-nézett szemeimbe. Most már csak Davidben bízhatok és Ashleyben. Mit fogok tenni, ha esetleg Justin az éjszaka rám támad? Vagyis megöl? Hiszen ő is ugyanolyan, mint Elisabeth. -Mi az? Annyira gondolkozol valamin.-érintette meg a kezemet.

-Semmi, csak összevesztem Justinnal és semmi kedvem a képét látni.-hajtottam le a fejemet.

-Figyelj én egyedül vagyok mint láthatod, ha gondolod átjöhetsz addig amíg nem rendezitek a dolgokat.-néztem szemeibe és egy mosolyt küldött felém.

-Tényleg?-lepődtem meg.

-Persze.-simította meg az arcomat, majd éreztem, hogy a helyzet kezd forrósodni. David egyre közelebb hajolt míg el nem érte a számat. Lassan és finoman kezdte el mozgatni ajkait, ami nekem nagyon bejött. Majd egyből Justin csókja jutott eszembe. El is hessegettem ezeket a gondolatokat. Csak Davidel foglalkoztam, majd lassan felvezettem a nyakába a kezemet, ő pedig derekamra és közelebb húzott de mivel eléggé bevágtam azt is szóval felszisszentem egy kicsit. -Bocsi.-suttogta ajkamba, majd újra egymásra tapadtunk. Éreztem ahogy az ágyon elfektet és fölém tornyosul. A nyakamat vette célba és óvatosan finom csókokat lehelt rá. Majd az ajtó kicsapódott és Justin dühös tekintetével találkoztam. Lerántotta rólam Davidet majd egy ekkorát behúzott neki, hogy rossz volt látni. Karon ragadott húzni kezdett maga után. Majd pedig beértünk a faházunkba. Idegesen csapta be az ajtót.

-Te mégis mi a frászt képzelsz?!-mordult rám mire a vér is megfagyott bennem. Láttam vörösödő szemeit amik lángban égtek. -Kérdeztem valamit!-vágott neki a falnak. A hangom elakadt és rettegtem, iszonyatosan  féltem, hogy valamit csinál vele. Éreztem, ahogy egy könnycsepp végig gördült az arcomon. Justin arca hirtelen megbánást vett fel, és szemei újra barnákká vált. -Sajnálom.-engedett el. Én még mindig ott álltam ledöbbenve. És még ő mondja, hogy ne féljek?!

-Miért?-remegett meg a hangom és a könnyeimet nyeltem le.

-Sajnálom Jess.-nézett szemeimbe. -Nem akartalak bántani de annyira felhúzott, ez a Davides dolog.-túrt idegesen a hajába.

-Mért nem mondtad el?-kérdeztem tőle félelemmel a hangomban.

-Mert elhitted volna? Nézd meg most is rettegsz tőlem. Félsz, innen hallom, hogy legszívesebben elfutnál.-mi ez olvas a gondolataimban. -Igen.

-Ekkor te mindent hallasz amit gondolok?-képedtem el.

-Igen.-vágta rá. Jézusom remélem az álmomat nem tudja meg. -Milyen álmot Jess?-lépett közelebb.

-Semmit.-ne gondolkozz állj le mert hall. Nem tudhatja meg, hogy mi történt kettőnk között.

-Jess.-simította meg az arcomat.

*Justin szemszöge*

Tudom, hogy most már nem titkolózhatok előtte mert tudja, hogy mi is vagyok valójában, és ez ellen nem tudok semmit. Előbb vagy utóbb megtudta volna. Szóval most már nem kell magyarázkodnom tudja és kész.
-Justin ne...-fojtottam belé a szót, csókommal. Kezemet felvezettem és az arcán pihentettem. Közelebb húztam magamhoz, érezni akartam. Érezni az egész testét, érezni akartam, hogy ő hozzám tartozik, és, hogy csak az enyém. Éreztem, ahogy a keze nyakamba vándorol és ott megpihen. Szánk egyszerre mozgott, majd segge alá nyúltam és felkaptam. Lábait derekam köré tekerte és az ágy felé kezdtem sétálni. Óvatosan lefektettem az ágyra majd ajkaink elváltak egymástól.
-Nem kell félned, én itt vagyok, és védeni foglak. Nem hagyom, hogy Elisabeth bántson.-hiába próbálom védeni mert a nyaklánc...
-Megakar ölni?-suttogta.
-Igen.-mondtam alig halhatóan. -De nyugodj meg addig amíg én élek nem fog téged bántani.-erre ő felkuncogott.
-De te soha nem fogsz meghalni.-és ez tényleg igaz.
-Hát akkor nincs mitől félned.-nem szabad, hogy az érzelmeim felül uralkodjanak rajtam. Nem szabad őt beengednem a szívembe mert a hiánya fog megölni. Szóval most muszáj elhitetnem vele, hogy kell nekem és kidobnom, mint egy rongyot. De így megfog gyűlölni és el fog lökni magától, és én könnyebben túl fogok rajta lépni. Újra ajkaira tapadtam, és kezem topjához vándorolt majd könnyedén lehúztam róla.
-Akarlak.-suttogta ajkamba. Itt az a Jess akit mindig az ágyamba szeretnék látni. Vad csókolózásba kezdtünk majd kezét hátamon vezette le majd pólóm aljához nyúlt majd lerántotta rólam. Kezemet végig vezettem a felsőtestén majd hirtelen az ajtó nyílt.
-Jessy!-lépett be Ashley. A francba! -Uh, bocsi.-húzta el a szája szélét. -Nyugodtan fojtassátok tovább.-csukta be az ajtót. Jess röhögni kezdett.
-Mi az?-pillantottam rá kérdőn.
-Csak az én barátnőm lehet ilyen.-ekkor én is felkuncogtam. -Elmegyek fürdeni mert igen sáros vagyok.-ült fel.
-Csatlakozhatok?-húztam fel a szemöldököm és egy féloldalas mosoly jelent meg az arcomon. Ekkor a gondolatai beindultak és végre megtudhattam, hogy mit álmodott.
-A francba!-csapta magát homlokon én pedig az ágyon terültem és a röhögés szakadt belőlem.
-Jujj Jess te kis rossz kislány.-néztem szemeibe és még mindig röhögtem. -Milyen kis perverz az én barátnőm.-kaptam fel őt derekánál fogva. -De én így szeretlek.-csókoltam meg és a fürdőbe kezdtünk hátrálni. Majd elváltak az ajkaink.
-Szóval a barátnőd vagyok?-vett nagy levegőt.
-Miért nem tetszik, hogy Justin Bieber barátnője vagy. Örülhetnél, hogy egy ilyen szexi...-csókoltam nyakába. -Helyes...-megint. -Jóképű...-ismételtem újra. -Szexisten a pasid.-tértem ajkaira újra.
-Ja és azt se hagyjuk ki, hogy az egója akkora, hogy a szobában alig fér el.-kuncogott fel.
-Szeretnéd, ha az álmod első fele valóra váljon?-néztem rá egy perverz vigyorral. -Igaz már csináltuk szóval?-húztam le róla nadrágját amiből a végén könnyedén lépett ki.
-Justin.-rakta kezét a mellkasomra. -Én még nem állok készen erre.-nézett szemeimbe.
-Jess, nem fog fájni. Egyszer mindenkinek túl kell esnie rajta.-csókoltam nyakába. -Először szar, tudom, de utána élvezni fogod.-csókolgattam nyakát. ,,Biztos vagyok abban, hogy Justinnak adjam magam? Hiszen igazán nem is ismerjük egymást. Szinte nem tudok róla semmit, és így adjam magam oda neki? Nem akarom megbántani de én így nem akarom." Hallottam minden gondolatát de részben igaza van. -Hé figyelj.-fogtam arcát kezeim közé. -Mi lenne, ha énekelnénk egy kicsit majd beszélgetnénk, hogy megismerjük jobban egymást.-tudom, hogy azt mondtam, hogy nem engedem magamhoz közel, de ez muszáj, hogy megtudjam fűzni.
-Tetszik, de gyors lezuhanyozok.-kapta fel ruháit és én is levettem a nadrágom, mire ő megfordult velem szembe. -Justin, egyedül.-mondta határozottan.
-Rendben, vigyázz nehogy megfulladj, és ha gond van csak szólj, én itt leszek.-nyomtam egy csókot a szájára. Kisétáltam és leültem az ágyra majd Jess pólóján megakadt a tekintetem. Kezembe fogtam és mélyen beleszippantottam. A vére és az illata együtt keveredett el ami számomra mámorító volt. Nem mondom, hogy nem csábít a vére mert nagyon is. De nem csapolhatom meg mert abból nem lenne semmi jó.

*Jessy szemszöge*
Ahogy kiszálltam a zuhanyból, megtörölköztem és a magamra kaptam egy laza szettet. Lehet, hogy túl sok a

lila rajtam de ez a kedvenc színem. Ahogy kiléptem az ajtón Justin szemei rám tapadtak.
-Tetszik?-dőltem neki az ajtófélfának. Ő felállt és elém lépett.
-A kedvenc színem.-fonta karjait derekamra.
-Nekem is.-kuncogtam.
-És ez a sapi.-igazította meg a fejemen. -Csak is az én csajom öltözik ilyen jól.-nyomott egy puszit a számra.
-Lemaradtam arról a részről amikor megkérted, hogy a barátnőd legyek.-érintettem meg ajkait, és a szemeibe néztem.
-Jessy Morgan lennél a barátnőm?-kérdezte komolysággal a szemében.
-Nem is tudom.-húztam az agyát.
-Nem sokszor adatik meg, hogy a nagy Justin Bieber barátnője lehetsz.-csókolgatta a nyakamat. Most, hogy már tudom, hogy vámpír egy kicsit félek, amikor a nyakamhoz hajolt mert lehet, hogy megcsapol. -Jess én soha nem bántanálak.-suttogta ajkamba. -Te lennél az utolsó ember akit bántanék.-simította meg az arcomat. -Bízz bennem. Bízz abban, hogy tudom magamat kontrolálni. Bízz bennem.-csókolt meg. Úgy tettem ahogy mondta. Bíztam benne.
-Justin.-toltam el magamtól egy kicsit. -Bízok benned. Szóval...-tűrtem egyik oldalra a hajamat. -Megengedem.-néztem szemeibe.
-Jess.-suttogta.
-Te mondtad, hogy bízzak benned, és én azt teszem. Bízok benned, és bízom abban is, hogy megtudod állni.-láttam, hogy a szemei csillognak a vágytól.
-Nem, én nem tehetem.-hajtotta le a fejét.
-Justin ez a mi kis titkunk marad. És tudtommal ettől még nem leszek vámpír.-fogtam kezeim közé arcát. Egy csókot nyomtam a szájára.
-Tényleg akarod?-suttogta.
-Igen.-bólintottam.
-De mi van ha nem tudom megállni?-ekkor megfogtam a kezeit.
-Bízok benned.-néztem szemeibe. Nagy levegőt vett majd a nyakamhoz hajolt. Egy csókot nyomott rá majd megéreztem egy apró fájást. Tudtam, hogy belém harapott. Hallottam, ahogy lenyelni a vérem. Utolsót nyelte és elhajolt. Szemeim sarkában könny volt mert egy kicsit fájt. Szemei vörösek voltak és a szájából vért volt kifolyva ami le is törölt. -Látod, megtudtam állni.-simítottam meg az arcát.
-Nehezen, de sikerült.-szemei újra barnák lettek. -De még mindig nem válaszoltál a kérdésemre.-húzogatta a szemöldökét.
-A válaszom.-akasztottam kezeimet nyakába, és ajkaihoz közel hajoltam. -Igen.-kuncogtam. Justin felkapott és megpördültünk egyet. -De ugye nem leszek vámpír?-kérdeztem mag mikor lerakott.
-Nem ettől még nem. Mert én csak kicsit szívtam belőled, és így a mérgem nem terjed szét a testedben.-simította meg az arcomat. -De a hege látszani fog egy kicsit.-küldött felém egy mosolyt. -Tudtad, hogy nem csak kívülről vagy édes, hanem még a véred is az.-nyomott egy puszit a számra. Ekkor ebédet fújtak mivel én a reggelit kihagytam. Elmentünk Justinnal az ebédlőbe és leültünk egy asztalhoz majd enni kezdtünk. Olyan éhes voltam de Justin hozzá se nyúlt a kajához. A társaságunkhoz csatlakozott Ashley és Austin is. Egész jól elbeszélgettünk míg a csevejünket Tiffany meg nem zavarta.
-Sziasztok. Remélem nem zavarok.-ült le Justin mellé. Komolyan azért a pofátlanságnak is van határa. Ekkor justin felkuncogott. Bieber ajánlom, hogy viselkedj mert neked akkor annyi.
-Szia.-mondták kórusban Austinék.
-Nos Justin nem lenne kedved átjönni este.-kérdezte azon a vinnyogó hangján.
-Bocs de Justinnak dolga van este.-fordultam felé. Úgy ültünk, hogy én, mellettem Justin és mellette Tiffany és velünk szembe Austinék.
-Na ebből dráma lesz.-motyogta Ashley Austinnak aki felkuncogott.
-Oh igazán? Szerintem rá az, neki, hogy megdugjon.-na jó ekkor felment bennem a pumpa.
-Hölgyeim nyugalom. Igaz nincs belőlem kettő.-karolt belénk Justin. -De osztozkodhattok rajtam.-röhögött fel.
-Én nem osztozkodok egy ilyen ribanccal.-vágta a fejemhez Tiffany.
-Na jó ebből most lett elegem.-megfogtam a citromos pitémet és Tiffany képébe vágtam. A csaj egyből hiszti rohamot kapott és a többiek akik ott voltak a teremben hangos röhögésbe kezdtek. A csaj csak úgy sikítozott. Felállt és letörölte az arcáról a pitét.
-Ezt megfogod keserülni!-bújt az arcomba mire én az ujjamat végig húztam a pités arcán majd pedig lenyaltam.
-Finom.-mosolyodtam el. Ő kiviharzott és fojtattuk tovább az ebédet, mintha misem történt volna. Miután befejeztük a kajálást Justinnal visszamentünk a faházunkba.
-Nem semmi voltál.-csukta be az ajtót.
-Felhúzott nagyon.-járkáltam fel alá.
-Nem is tudtam, hogy ennyire féltékeny vagy, ha valaki velem kezd flörtölgetni.-ekkor megálltam vele szembe.
-Bocs de nem úgy egyeztünk meg, hogy a barátnőd vagyok?-húztam fel a szemöldökömet.
-De. Én én mint a barátod.-húzott magához. -Mivel ilyen rossz kislány voltál megbüntetlek.
-Csak szeretnéd.-vágtam a képébe.
-Szeretem ha ellenkezel. Beindítasz.-suttogta fülembe.
-Jessy!-nyitott be David.
-Bazdmeg kopogni luxus!?!-mordult rá Justin.
-Nem hozzád szóltam.-pillantott felém.
-Én meg igen.-fojtatta tovább Justin.
-Megtennéd, hogy befogod?-kérdése elérte, hogy Justin dühös legyen és neki rontson.
-Te velem ne beszélj így!-kezdte el lökdösni már kint voltunk az udvaron.
-Justin ne csináld!- de késő volt mert mind a ketten a földön terültek el és verekedni kezdtek. -Hagyjátok abba!-kiabáltam. -Elég!-álltam közéjük amiből az lett, hogy kaptam egy szép nagy ütést.
-Te normális vagy?!-kiáltotta el magát Justin. Én a földön voltam és az égő pontot fogtam.
-Úristen Jessy sajnálom.-jött mellém David.
-David Spark, Justin Bieber és Jessy Morgan az igazgatóiba! MOST!-mondták a hangos bemondóban. Úristen most tuti, hogy kicsapnak!

6.fejezet Megfog ölni!

*Justin szemszöge*

Mikor megláttam a holdköves nyakláncot a szívem szorult össze. Tudtam, hogy ez mit jelent. Elisabeth visszatért és most mindenáron meg kell védenem Jesst. De most, hogy tudom, hogy ez a medál nála van, nem tehetek semmit. A kezem megvan kötve. Nem, nem lehet, hogy ő is... Idegesen a falba vertem. Végre egy normális lány felbukkan akit kezdek megkedvelni és... De ezért Elisabeth megfizet!

-Justin mi történt?-jött be Jess.

-Honnan van ez?-mutattam fel a nyakláncot.

-Az erdőben találtam.-mondta higgadtan.

-Különben is te minek mentél az erdőbe?-húztam fel a szemöldökömet.

-Sétálni.-vágta rá.

-Jess ezt te sem gondoltad komolyan.-néztem rá felvont szemöldökkel.

-De mert sétálni akartam és volt egy olyan érzetem, hogy az erdőben kell sétálnom.-nem érzete volt, hanem Lisa befolyásolta. Nagyobb ereje van mint gondoltam. -De ha most megbocsájtasz.-kapta ki a medált a kezemből és kiment a ruháival együtt. Lezuhanyoztam majd halkan kimentem mert már Jess aludt. Odasétáltam és az ágy szélénél megálltam. A nyaklánc a nyakában van ami enyhén világított mivel még nincs telihold csak félhold. Lehajoltam hozzá, és egy csókot leheltem ajkaira. Védenem kell de nem tudom őt egy életen át. Lesompolyogtam az ágyamig és lefeküdtem. Aludni nem tudtam és nincs is rá szükségem mivel vámpír vagyok. Napon is csak azért tudok lenni mert van egy gyűrűm aminek a segítségével nem leszek porrá. Gondolkoztam, hogy hogyan tudnám megölni Lisát. Kell valami, terv. Biztos, hogy teliholdkor felfog bukkanni, és akkor kétszer olyan erős lesz. De nem csak ő hanem én is. De vajon kitől tudta meg, hogy én Jessre pályázok. David! Persze, hogy a pöcs köpött. Ezt megkeserüli! Egész éjjel töprengtem. Hol Jesst néztem, hol fantáziáltam, és hol pedig gondolkoztam. Arra lettem figyelmes, hogy kezd feljönni a nap. Szóval irány vadászni. Austinnal mindig reggelente megyünk vadászni, kora reggel. Ilyenkor még a felügyelők sincsenek fenn. Felöltöztem és halkan kilopakodtam. A kerítésnél várt már rám a barátom.

-Jó reggelt.-ásított egyet.

-Csak nem álmos valaki.-röhögtem fel.

-Egy ilyen éjszaka után.-fújta ki a levegőt.

-Mi az máris meghúztad Jess barátnőjét?-képedem el.

-Másodszorra.-mutatta.

-Nem semmi vagy.-haraptam alsó ajkamba.

-Mi az? Valami bánt.-váltott komolyra.

-Tegnap Jessnél holdkő medált találtam.-túrtam idegesen a hajamba.

-Haver sajnálom.-rakta kezét a vállamra.

-Végre egy normális csaj jön és ezt kapom.-tártam szét a kezeimet. Legszívesebben tombolnék és üvöltöznék de nem akarom, hogy kivágjanak. Majd pedig Elisabeth hangját hallottam a fejemben. ,,Üvölts csak kiálts! Nem fogod tudni megvédeni! A markomban vagy Bieber! Nem is tudod, hogy mióta várok erre a pillanatra, és arra, hogy megtörve könyörögve lássalak, és látni is foglak. Mindent visszafogsz kapni amit nekem ártottál! A bosszúm utolér és szörnyű keserves lesz. Én minden percét élvezni fogom, ahogy majd könyörögve és térden csúszva foglak látni, hogy ne tegyem. De én megteszem és látni fogom ahogy összeomlasz. Szóval azt még kivárom, hogy megfektesd a csajt és utána vége lesz mindennek. Élvezzétek az együttlétet de sajnos ez nem sokáig fog tartani!"  Muszáj üvöltenem és kiadnom a bennem lévő dühöt. Gyors átmásztam a kerítésem és Austin is követett. Iszonyat gyorsan futottam, és amikor kellő távolságra voltam, üvöltöttem. Neki estem a fáknak és döntögetni kezdtem őket.

-Haver állj le!-fogott le Austin.

-Nem megy!-ordítottam és a düh felül uralkodott rajtam. Szükségem van vérre. Emberi vérre. Elindultam vissza a táborhoz, de Austin megállított.

-Higgadj le! Ne csinálj hülyeséget mert lebukunk.-nézett szemeimbe.

-Nem megy! Elisabeth annyira felhúzott. Te nem tudod, mennyire szarul esik.-ütöttem bele egy fába. -A rohadt életbe!-kiáltottam el magam.
-Gyere vadásszunk egyet. Tőlem szét is szaggathatod.-húzott maga után.
~Vadászás után a táborban~
Állandóan Jesst figyelem és a gondolatait. Minden egyes mozdulatát lesem mert rettegek, hogy valami baj éri. Most jelenleg egy fatörzsénél ülök a tóparton.
-Justin.-ült le mellém Jess.
-Mi az?-néztem felém.
-Valami gond van? Egész nap csak ülsz és figyelsz?-kuncogta el a végét.
-Csak aggódok érted.-jelent meg az arcomon egy vigyor.
-Haha. Nem kell, mégis milyen baj érhetne?-még mindig mosolygott.
-Nem tudom.-ha tudná szerintem pánik rohamot kapna.
-Hát akkor?-bökte meg a vállamat.
-Jól van.-nevettem fel. Mind a ketten a tó izét néztük majd éreztem, hogy Jess a vállamra hajtja a fejét, én pedig átkaroltam és ő közelebb jött. Most meglepődtem mert egyáltalán nincs a hatásom alatt. -Nemsokára mennünk kell táncórára. Bele kell húznunk nagyon, hogy nyerhessünk. A csapatunk jó de jobbnak kell lennünk.-simogattam a karját.
-Tudom, de úgysem nyerhetek.-hangja elkomorodott.
-Mert?-húztam fel a szemöldököm.
-Rájöttem arra, hogy nem a győzelem fontos hanem a részvétel és, hogy jól érezzük magunkat.-néztünk egymás szemeibe. Annyira elvarázsoltak, hogy közelebb hajoltam, és megcsókoltam. Egyik kezemet felvezettem az arcára és közelebb húztam. Visszacsókolt én pedig levezettem a kezem fenekére és jól belemarkoltam, mire ő belenyögött a csókunkba. Elég sokan minket figyeltek szóval, kicsit produkálom magam. Előhozom Jessből a vad énjét. Ami össze is jött mivel a keze lecsúszott az övemhez majd belenyúlt a nadrágomba és belemarkolt a kis barátomba.
-Ohh Jess.-suttogtam. Majd elváltunk egymástól mert nem akartam, hogy emiatt büntit kapni. Besétáltam a faházamba és gondolkoztam. Nem szabad, hogy beleszeressék Jessbe szóval ellököm magamtól, mert nem akarom, hogy fájjon, hogy... Ez egyszerű lesz. A bál estélyén megdugom és utána meg közlöm vele, hogy csak erre kellett. Lehet, hogy fájni fog neki de így is védeni fogom a tudomása nélkül. Gyülekezőt fújtak vagyis irány a táncóra. Én póló nélkül mentem, hogy felhívjam magamra a csajok figyelmét. Bementünk és a velünk egy csapatban lévő csajok csak úgy néztek, majd pedig megrohamoztak.
-Szia Justin.-mondták kórusban.
-Hello szépségeim.-kacsintottam nekik Ne ezeknek már egy bugyi csere is kevés lenne.
-Nem is tudtuk, hogy te velünk egy csapatban leszel.-mondta a szőke akire igen ráizgultam.
-Hát mint láthatjátok.-mértem végig az összeset.
-Sziasztok gyerekek akkor álljatok sorba és kezdhetjük is. Jess épp ekkor toppant be. Egy kis topban és cicanadrágban. Huh hát tudtam, hogy jó teste van de így még szexibb. Beálltunk sorba és kezdetét vehette a

táncóra. Én nagyon élveztem mivel a csajok seggét stírölhettem. Volt, hogy amikor leguggoltunk ,,véletlen" megmarkoltam az előttem álló szőke szépség seggét.
-Most válasszatok párokat.-szólalt fel Cloe. Huh na most ki válasszak. Jessre eset a választásom, muszáj egy kicsit megtörnöm, hogy tényleg azt, higgye, hogy érdekel ő.
-Jess.-léptem oda hozzá.
-Mi az?-nézett rám.
-Te vagy a párom.-kacsintottam felé.
-Ohh Justin látom Jesst választottad szóval akkor mutassatok be egy táncot. Egyből egy jó kis erotikus tánc futott át az agyamon.
-Az All that matters.-suttogtam fülébe.
-Azt biztos nem fogom.-fonta össze karjait. De engem nem izgatott. A zene elindultén pedig elkezdtem táncolni majd Jess is beadta a derekát és testünk csak úgy egymáshoz simult. Amikor segge hozzáért barátomhoz éreztem, hogy a nadrágom kezd szűk lenni. Élveztem nagyon mert Jesst végig tapizhattam. A kedvenc részem az volt amikor a kezemet végig húzhattam a felső testén de én egy kicsit tovább haladtam ami neki is feltűnt majd gyors a kövi tánclépésre tért. A végén Cloe nagyon megdicsért minket, hogy milyen jól csináltuk. Úgy egyeztünk meg, hogy mi Jessel duettet éneklünk és a többiek meg táncolnak. Mivel a tánc megvan ami egész jól ment már csak az ének van hátra. Vége lett az órának Jess egyből elviharzott én meg felszedtem magamnak a szőke csajszit akit most elviszek egy gyors menetre.

*Jessy szemszöge*
Be kell vallanom, hogy Justin nagyon jól táncol. De amilyen jól táncol olyan perverz állat is. Fáradtam huppantam le az ágyamra. Fogtam a tiszta ruháimat majd bementem zuhanyozni. A vízcseppek csak úgy végig folytak a testemen, ami üdítő volt. Élveztem nagyon. A tüsfürdőt a kezembe nyomtam majd testemen kezdtem el szétkenni. Majd arra lettem figyelmes, hogy két kéz tekeredik a derekamra, egyből megfordultam és Justinnal találtam magam szembe.
-Úristen!-visítottam fel és próbáltam magam takarni.
-Css.-rakta ujját a számra. Maga felé fordított és egymás szemébe néztünk. -Jess.-suttogta a nevemet majd nyakamhoz hajolt és csókolgatni kezdte. Akaratom ellenére is felsóhajtottam. Annyira jól csinálta, de nem szabad magam hagynom. Keze lejjebb csúszott a testemen és fenekembe markolt mire egy apró nyögés hagyta el a számat. Uralkodnom kell magamon és muszáj kimennem innen. De miért nem vagyok képes ezt megtenni, hiszen csak egy mozdulat. Majd megéreztem ujjait magamban.
-Justin.-nyögtem fel nevét.
-Élvezni fogod.-tért számra majd ujjait mozgatni kezdte. Nem tudom, hogy meddig fogom bírni mert nagyon jól csinálja. Tempóján gyorsított és vadcsókcsatába kezdtünk.
-Justin.-hajtottam hátra a fejemet mert most éreztem, hogy elmentem. Ujjait kihúzta belőlem majd nyakamhoz hajolt újra. Újra apró csókokat nyomott rá majd éles fájdalmat éreztem ott. -Justin!-kiáltottam el magam. Éreztem, hogy valami végig folyik a nyakamon. Ez nem olyan érzés, volt mintha a nyakamat szívná ki hanem beleharapott. Lábaim kezdtek gyengébbek lenni és nem bírtam magam tartani. Majd elhajolt nyakamtól és szemeibe néztem, amik vörösek voltam és szája véres volt, az én vérem ékeskedett rajta. Majd pedig kipattantak a szemeim. Csak álmodtam az egészet. Egyből nyakamhoz kaptam és nem volt ott semmi. Mi ez mi volt? Justin vámpír lenne? Ez baromság, de azokat szemeket már láttam. Emlékszem amikor csókolóztunk és akkor Justinnak is ugyanolyan vörösek voltak a szemei mint álmomban. Vajon tényleg vámpír lenne? De vámpírok nem léteznek. De nekem is pont ilyen borzalmas és perverz álmomnak kellett lennie. De be kell vallanom, hogy nem lenne rossz ha megtörténne csak a vége nem. Jézusom én miket beszélek! Most valahol egy ribanccal hetyeg vagy éppen dugnak. Komolyan mindjárt pofon vágom magam. Felkeltem és a tükörhöz léptem. Belenéztem majd egy lányt láttam magam. Rögtön megfordultam és már akkor nem ott senki. Majd egy képet pillantottam meg a földön. Úristen ez a lány állt mögöttem. De itt

teljesen máshogy néz ki meg ez a kép nem mai korban készült. De ez, hogy lehetséges? Vajon akkor tényleg igaz, az, hogy vámpírok léteznek és azért lehetséges, hogy azt a lányt láttam, vagy kezdek megbolondulni. Ekkor Justin toppant be.
-Mizu cicám?-jött mellém majd megpillantotta kezemben lévő képet.
-Ez honnan szedted?-hangja ingerült volt. Nem válaszoltam, hanem kifutottam. Muszáj gondolkodnom és bevallom, félek Justintól. Az az álom elég valós volt. A faházhoz kezdtem futni. Majd amikor odaértem megálltam pihenni majd mocorgást hallottam.
-Csak nem Jessy Morgan?-hallottam magam mögött egy hangot. Tekintetemet hátrakaptam és azt a lányt láttam megint.
-Kivagy te?-nyeltem nagyot.
-Elisabeth a nevem. De tudod, hogy te most nagyon nagy bajban vagy.-jött közelebb. Áradott belőle a gonoszság.
-Mit akarsz?-kezdtem hátrálni.
-Bosszút.-mondta majd pedig lehajtotta a fejét és ismét rám nézett vörös szemeivel. Szóval akkor igaz vannak vámpírok és Justin is az. Elkezdett felé futni majd a földön terültünk el. Iszonyatosan erős volt, mint egy fiú.
-Eresz el!-szorította a fejem mellé kezeimet.
-Ne aggódj nem fog fájni.-láttam, hogy szemfogai kihegyesednek. Tudtam, hogy mit fog csinálni. Megfog ölni!

Ezerbocs, hogy ilyen rövid lett de most csak ennyire volt időm. A következő rész hosszabb lesz ígérem. Addig is sietni fogok:D

5. fejezet Nem lehet, hogy Jess is...

*Justin szemszöge*

Ott állt előttünk teljes életnagyságban. Nem akartam hinni a szemeimnek. Most is nagyon szexin néz ki.

-Te mit keresel itt?-törtem meg a csendet.

-Jöttem megbosszulni amit velem tettél.-villantotta meg vörös szemeit.

-Azt hittük halott vagy.-szólalt meg Austin.

-Hinni a templomban kell édesem.-mért végig minket. Amint látom a hosszú évek alatt, rendesen megedzetted magadat.-jelent meg az arcán egy féloldalas mosoly. -De csak, hogy tudd.-termett előttem. -Én sem vagyok a régi. Rendesen belehúztam és hidd el Bieber, mindent visszakapsz.-bújt arcomba. -Vigyázz a kis Jessykédre. Ne, hogy valami baja legyen.-kezdett hátrálni majd megfordult.

-Ezt, hogy érted Lisa?-kiáltottam utána.

-Úgy, hogy könnyen megüthetitek a bokátokat. Ha az egyik zuhan a másikat magával rántja.-kacagott fel. -De most már nekem is mennem kell. Tudod idő van.-ezzel a mondatával el is suhant. 

-Bántani fogja Jessyt?-kérdezte Austin.

-Nem tudom haver, nem tudom.-ráztam a fejem. -Én elbánok vele de Jess már nem. Láttad, hogy milyen. Kitudja milyen ereje van. De a legrosszabb a bosszú vágy uralja és mint látszik kétszer olyan erős.-ekkor a bennem lévő düh kitört éreztem ahogy agyaraim kihegyesednek és egy fának rontottam. Olyan nagy erővel mentem neki, hogy a fa kitört.

-Haver nyugi.-fogott le.

-Nem bánthatja Jesst.-szakadtam ki szorításából. -Nem hagyom neki. Ha kell akkor én ölöm meg Elisabethtet de Jesshez nem érhet.-próbáltam lehiggadni, és éreztem, hogy sikerül mert az agyaraim visszaváltoztak fogakká.

-Nem fogja bántani de gyere menjünk.-visszasétáltunk a táborba, és épp gyülekezőt tartottak.

-Kedves gyerekek! Beszeretnénk hirdetni, hogy az első tábor párbaj a hétvégi zene esten lesz. Szóval most mindenkinek van bő három napja, hogy összeszedje magát és a legjobb formáját hoznia. A verseny úgy, fog zajlani, hogy a zsűrik akik jelenesetben, a tánc tanárotok Cloe, a zenetanárotok Josh, és imádni való lányom Tiffany lesz.-na Jessnek azt hiszem annyi. De a többi bírónak tetszeni fog akkor nyert ügye van. Szememmel kerestem Jesset akit meg is találtam Spark oldalán. Odaakartam menni de Austin megakadályozta.

-Ne akarj balhét.-nézett rám Austin. Visszafogtam magam és meghúzódtam a helyemen.

*Jessy szemszöge*

-Figyelj van egy ötletem.-súgta fülembe David.

-Mégis mi?-kérdezte halkan.

-Hidd el tetszeni fog. A lányok szeretik az ilyet.-mosolygott. Nem tudom, hogy mi az de remélem buli lesz. Nem nagyon örülök, hogy Tiffany bent van a zsűriknél mert jobban kell güriznem mint a többieknek. A másik két zsűriben bízok. A tömeg elkezdett feloszlani és David karon fogott majd elkezdtünk sétálni nem tudom, hogy hova.

-Hova viszel?-kérdeztem.

-Majd meglátod.-és a tábor bejáratánál voltunk. 

-Mit keresünk itt?-éretlenkedtem.

-Elmegyünk egy kis időre.-mentünk ki. Egy nagy piros cabrio azt hiszem, hogy az állt ott. De nem biztos.

Soha nem értettem a kocsikhoz, és még én akarok jogsit szerezni.

-De ezért kirúghatnak minket.-néztem rá ideesen.

-Jessy figyelj elmondok egy titkot.-fogta meg a kezemet. -Tiffany a testvérem, és igen az én apám a táborvezető. Tőle kértem engedélyt, hogy hadd vigyelek el. Szóval semmi baj nem lesz.-egy kicsit leblokkoltam.

-Neked Tiffany a tesód? Sajnállak.-nevettem fel.

-Nyugi nem kell félned, hogy kiesel esetleg a versenyből. Elintézem, hogy Tiffany megkapja ami neki kell és akkor téged is békén hagy.-szálltunk be a kocsiba. Egy darabig kocsikáztunk majd azt vettem észre, hogy egy nagy stúdióhoz értünk. Kiszálltunk majd besétáltunk. -Szia Juliet!-mentünk oda a recepcióhoz.

-Szia David! Miben segíthetek?-mosolygott.

-Ő itt Jessy.-intettem neki, ő ezt egy mosollyal viszonozta. -Ő lenne a mai sztárunk.-mosolygott David. Nem értettem.

-Rendben. Szólok Jackienek, hogy vegye kezelésbe Jessyt és akkor mehettek is a 21. stúdióba.-mosolygott. David megfogta a kezemet és elkezdtünk sétálni.

-Mégis hova viszel?-tettem fel neki a kérdést.

-Mindjárt ott vagyunk csak várj egy kicsit.-pillantott rám. Egy nagy dupla ajtónál megálltunk és kinyitotta. Amikor megláttam, hogy hova hozott nem hittem a szememnek. Egy fotóstúdióba.

-Jézusom.-néztem körbe és még mindig nem hittem a szememnek.

-Szívesen.-karolt át.

-Köszönöm.-öleltem át.

-Nincs mit.-viszonozta.

-Sziasztok.-jött elénk egy fiatal nő. Olyan a 20 éveiben járó volt.

-Szia Jackie.-intett neki a mellettem álló fiú. -Ő itt Jessy. Ő lenne ma akit a kezeidre bízok.

-Gyere.-fogta meg a kezemet. -David ott a széked. Addig foglalj helyet.-Jackie szépen kisminkelt és megcsinálta a hajamat. -Na most jön a ruhád. Ott bent az öltözőben már kivannak készítve szettek. Válasz közülük igaz majd az összesben megnéznélek de most válassz egyet.-bólintottam és besétáltam. Amikor megláttam a ruháimat nem hittem a szememnek. Hát ő izé... Elég kihívóak voltak. Felvettem és kidugtam a fejem az öltöző ajtaján.

-Jackie biztos, hogy ezeket kell felvennem?-kérdeztem meg.

-Na hadd lássam.-jött elém. Félve kiléptem és tetőtől talpig végig mért. -Forogj.-mondta és én így tettem. -Tök jól nézel ki.-mosolygott felém. -Na gyere. Már csak pózolnod kell.-sétáltunk be. David ahogy meglátott a szája felvette az ,,o'' alakot.

-Tök szexi vagy.-jelentette ki, mire én mellbe vágtam. -Nyugi.-tette fel kezét védekezés képen. 

-Haha. Legalább nem kezdesz el fogdosni mert Bieber tuti meg csinálná.-forgattam meg a szemeimet.

-Tudod én uralkodok magamon, és a bennem lévő férfi hormonjaimat tudom uralni.-na ekkor felröhögtem.
-Jól van David.-fogtam meg a vállát.
-Na akkor kezdjük.-jött hozzánk Jackie. Beálltam és csak úgy villant a vaku fénye. Már nem tudom hányadszorra öltöztem át, és hányadik képet csináltuk amikor Jackie végre kijelentette, hogy végeztünk. Én elmentem és átöltöztem. Kiválogattuk a képeket amik megtetszettek és kaptam is belőlük egy szép fotósorozatot.
-Én is kapok?-mutatott a képekre David.
-Válasz.-mosolyogtam felé. Persze, hogy azt választotta amin a legkevesebb ruha van rajtam. Elköszöntünk Jackietől és a kocsihoz vettük az irányt. -Köszönöm ezt a délutánt.-ültünk be a kocsiba.
-Nincs mit.Látom, hogy élvezted. És mit mondjak van hozzá tehetséged.-indította be a rajművet majd elhajtottunk. Az utat végig beszélgettünk majd megálltunk a tábor előtt. Leállította a motort és felém fordult. Valahogy sejtem, hogy miben sántikál.. Megpillantottam Biebert a közelben és itt az ideje egy kicsit megleckéztetni. Lekaptam David ajkait és ezt rögtön viszonozta. A kezét derekamra csúsztattam. Vad és szenvedélyes csókot váltottunk, és tudtam, hogy Justin végig minket figyel. Majd lassan elváltunk egymástól.
-Hoztam neked valamit.-mosolyodott el. Hátra hajolt és a hátsó ülésről egy szatyrot emelt előre. -Jackie küldi őket.-nyújtotta át. Belenéztem és a ruhák voltak benne amik rajtam voltak a fotózáson. -Cipőt is küldött.-kuncogott.
-Nem is láttam, hogy kihoztad volna.-mosolyodtam el.
-A cipők is itt vannak. Gyere menjünk.-szálltunk ki. Kivettük a cipőket és hát négy szatyorral sétáltam be Daviddel az oldalamon. Mindenki minket bámult. Elkísért a faházamhoz majd egy csókot nyomott az számra. -Majd hívlak.-súgta ajkaimba. Egyet kacsintott majd elment. Kinyitottam az ajtót és bementem. Justin bent volt és az ágyán feküdt. Leraktam a táskáimat és a képeket nézegettem meg.
-Hol voltál?-ült mellém. A képeket próbáltam takarni. -Mit rejtegetsz?-jelent meg az arcán egy mosoly.

-Semmit.-vágtam rá.
-Aha.-nézett rám olyan, hogy nenézzhülyénekmertlátomhogyottakezedben fejjel.
-Semmi olyan ami rád tartozna.-álltam fel de kikapta a kezeimből a képeket.
-Dögös.-nyalta meg alsó ajkát.

Majd azon kaptam magam, hogy Justin fotózza, a képeimet.

-Te mit csinálsz?!-kiabáltam rá.

-Csak új háttérképet.-vigyorgott. -Látod milyen szexi?-mutatta meg a telefonján lévő háttérképet aki jelenesetben én voltam.

-Ajjh.-csaptam magam homlokon.

-Spark vitt el mi?-húzta fel a szemöldökét.

-Igen, és istenien éreztem magam.-vágtam a képébe. -De ha most megbocsájtasz, én megyek. Mivel most tied a szoba.-szedtem ki a kezeiből a képeket majd az éjjeli szekrényem fiókjába raktam.

-A zacskók?-mutatott az előbb említett dolgokra.

-Ruhák vannak benne.-néztem rá. Ő egyből fogta magát és elkezdett benne turkálni. -Justin!.-szóltam rá.

-Uhh ez igazán szexi.-húzott elő egy melltartót. -A jelenlétemben megengedem, hogy viselj ilyet.-jött közelebb, és az arcán egy hatalmas nagy perverz  vigyor volt. 

-Álmaidban.-forgattam meg a szememet. Kezét derekamra csúsztatta és mélyen a szemeimbe nézett.

-Ha tudnád, hogy almaimban miket csinálsz.-kuncogott fel.

-Nem vagyok kíváncsi a perverz fantáziádra.-akartam kiszabadulni a karjai közül de szemei megakadályoztak. Kezét arcomra helyezte és simogatni kezdte. 

-Ha tudnád Jess, hogy mennyire megbabonázol.-suttogta olyan szexisen. Elolvadok ha hozzám szól vagy megcsókol. Azt bírom a legjobban amikor suttogva beszél. Közelebb merészkedett ajkaimhoz majd egy pillanatra a szemembe nézett. Teljesen lefagytam, ajkaim pedig elváltak egymástól. Másik kezét derekamról lassan és finoman a hátamra csúsztatta, majd pedig megcsókolt. Nem tudtam neki nemet mondani bármennyire is próbáltam nem ment. Valami nem engedte. Kezemet felvezettem a nyakába és közelebb húztam. Ez vajon azt jelenti, hogy érzek valamit iránta? Kizárt, hogy szerelmes lennék Justin Bieberbe! Olyan jól csókol, hogy azt elmondani nem lehet. Teljesen elengedtem magam. A lábaim már nem bírtak tartani és ezt Justin észre is vette mert megfogott. Levegőhiány miatt elváltunk. -Kívánlak.-megint az a suttogás. Felkapott karjaiba és az ágyára fektetett, mert az enyémeken a cuccok voltak. Szép lassan lefektetett és kezét végig húzta a testemen. 

-Justin.-ráztam meg a fejem, hogy észhez térjek. -Nem.-ültünk fel. -Nem fogsz megkapni, ugyanis nem leszek egy éjszakás kalandod.-néztem végig a szemébe. -Nem fogok lefeküdni azért veled, hogy utána máris másik csajjal feküdj össze. -Tudod Daviddel miért szeretek jobban lenni? Azért mert ő nem azért akar megszerezni, hogy megfektessen, hanem mert komolyan vesz engem. Én számára nem egy, egy éjszakás kaland volnék, mint neked.-álltam fel és az ágyamhoz mentem, majd nekiálltam pakolni. 

-Jess.-fogta meg a kezemet. -Mi van akkor ha azt mondom, hogy én nem csinálom ezt. Nem csak azért akarlak, hogy egy jót dugjunk aztán csá! Hanem mert mondjuk kezdek valamit érezni.-ekkor felkacagtam.

-Te ezt a dumát hány lánynál nyomtad le?-tettem a csípőre a kezemet. -Tudod mit nem akarom tudni.-pakoltam tovább. Hallottam ahogy kiviharzik. Menjen csak! A ruhákat bepakoltam a szekrényemben majd pedig elmentem zuhanyozni. Mikor a zuhany alatt voltam elgondolkoztam. Mi van ha tényleg komolyan gondolta amit mondott? Kizárt! Csak így akar beetetni. Kiszálltam és felöltöztem. Valami azt súgja, hogy menjek ki egyet sétálni. Szóval gyors magamra kaptam a cipőm meg a pulcsit is. Kimentem és azt vettem észre, hogy vannak akik kint ülnek, és beszélgetnek. Először bemegyek a barátnőmhöz. Kopogtam és Austin nyitott ajtót.
-Szia Jessy.-üdvözölt mosolyával.
-Szia.-intettem neki egyet, majd beengedett.
-Én megyek és magatokra hagylak benneteket.-ezzel a mondatával távozott is a fiú.
-Mi volt a bulin?-ültem le az ágyra és még levegőt sem tudtam venni, de a barátnőm máris faggat.
-Tudni akarod?-kérdeztem az ajkamba harapva.
-Persze.-vágott hülye képet, mire én felkuncogtam. Elmeséltem neki, hogy mi történt meg a fotózást is, és amik a telefonomon vannak képek azokat is megmutattam. Teljesen leesett az álla. A szemei hatalmasra nyíltak és a szája felvette az ,,o'' alakot. -Jézusom. De amúgy Bieber jó pasi, és tudod mi a fura. Ott volt az alkalom de nem fektetett meg. Ezt nem értem?-ezen én is elgondolkodtam.
-Azt is mondta mivel, most összevesztünk egy kicsit, hogy ő nem csak azért akar lefeküdni velem, hogy én is meglegyek neki, hanem komolyan gondolja.-néztem barátnőm szemébe.
-Erre azt mondom, hogy Bieber beléd zúgott.-röhögött fel.
-Dehogyis.-kuncogtam fel én is.
-De Jessy, akkor miért mondott volna ilyet?-kérdezte.
-Hogy könnyebben ágyba tudjon dugni.-játszadoztam az ujjaimmal.
-Volt esélye és nem használta ki.-érvelt jogosan.
-Na de inkább beszéljünk rólatok, Austinnal.-kuncogtam fel.
-Hát mit meséljek.-harapott alsó ajkába.
-Jézusom ti lefeküdtetek!-visítottam fel.
-Halkabban!-tapasztotta be a számat. -Különben is részegek voltunk mind a ketten.-kuncogott.
-És ezt elmondani mikor óhajtottál volna?-néztem rá.
-Elmondtam volna.-kacagott fel.
-Mégis mikor?-vágtam hozzá egy párnát.
-Valamikor csak elmondtam volna.-dobta vissza.
-Na de én most megyek, mert még akarok egyet sétálni.-álltam fel.
-Rendben. Vigyázz magadra.-ölelt át.
-Talán Justinnal nem futok össze.-forgattam meg a szemeimet.
-Tudom, hogy örülnél neki.-álltunk meg az ajtóban.
-Csak szeretnéd.-vágtam hozzá.
-Na vigyázz magadra.-csukta be az ajtót. Utamat az erdő felé vettem. Próbáltam a felügyelőket kikerülni. Átmásztam a kerítésen és már is az erdőben voltam. Valami azt súgja, hogy menjek tovább. Már egy ideje sétálhattam, amikor valami mocorgást hallottam. Utána meg gally reccsenést. Egy kicsit megijedtem. Az egyik fához siettem, majd arra lettem figyelmes, hogy ahogy megérintettem a fa törzsét valami volt ott. Előkaptam a telefonom, és a fényével megnéztem, hogy mégis mihez nyúltam. Amikor megláttam nem hittem

a szememnek. Egy medál volt az. Egy gyönyörű medál amiben volt egy kis kő. De ez nem olyan átlagos nyakláncnak tűnt. Volt valami benne. valami varázslatos. Olyan egyedien nézett ki, és nem mai stílusban készült. Szerintem ez olyan az 1800-as évek végén készülhetett. Mintha az egyik könyvben a művészettörténelem órán ilyesmiről dumáltunk. Emlékszem a tanár mesélt, hogy régen az angol lányok hordtak ilyet. Óvatosan kiszedtem a fatörzséből és zsebre vágtam. Majd megint hangokat hallottam. De ezek már sokkal közelebbiek voltak.

*Justin szemszöge*
Mióta Elisabeth visszatért állandóan Jesst figyelem, de most valahogy szemelől vesztettem. Épp Austin barátom jött felém.
-Csá.-pacsiztunk le.
-Jessyt keresed?-kérdezte.
-Igen, de nem találom.-kezdtem ideges lenni.
-Ashleynél van.-fogta meg a vállamat.
-Biztos?-néztem rá kérdőn.
-Onnan jövök.-mosolygott.
-Nem tudom. Rossz előérzetem van.-néztem az égre.
-Van egy nagy gond.-sóhajtott barátom.
-Mi?-pillantottam rá.
-Vasárnap telihold.-basszus tényleg. -Pont amikor a bál lesz.-teljesen ki ment a fejemből.
-Szuper. A bál után akartam, úgymond "romantikázni,, Jessel.-sóhajtottam fel. -Francba!-kiáltottam fel.
-Mi van?-értetlenkedett Austin.
-Jess bajban van. Most oda kell mennem.-indultam el.
-Mégis hova?-jött utánam.
-Az erdőben van. És valami van ott. A valami pedig Elisabeth.-vettem gyorsra a tempót. A kerítésnél megálltam majd átmásztam, és futottam amilyen gyorsan csak tudtam. Tudtam, hogy Elisabeth van ott. Majd megálltam és meghallottam Jesst hangos levegővételét. Hirtelen megpillantottam Lisát. Gyors odaszaladtam Jesshez és ellöktem, majd a földön terültünk el. ha ezt nem teszem meg Lisa ráveti magát és hát hadd ne kelljen tovább mondanom.
-Justin.-nézett rám félelemmel.
-Jól vagy?-néztem gyönyörű szemeibe.
-Igen. De te, hogy kerülsz ide?-kérdezte.
-Mi van már nem járhatok sétálni?-kérdeztem mire ő ennéljobbhazudságodnincs fejet vágott. -Jól van na. Követtelek.-motyogtam.
-Leszállsz rólam?-hangja ideges volt.
-Nem.-vágtam rá vigyorogva.
-Justin!-visított fel.
-Css!-tapadtam ajkaira. Megnyaltam a felső ajkát majd az alsót mire ő szétnyitotta, és beledugtam a nyelvemet. Nagyon élveztem a helyzetet. Majd pedig elváltunk egymástól.
-Ez most mire volt jó?-értetlenkedett.
-Jess valahogy csillapítanom kell a bennem lévő állatot. És, hogy itt fekszel alattam, és teljesen hozzásimul a tested az enyémhez. Szinte már így érezlek.-röhögtem fel.
-Na most hagyd abba.-lökött le magáról majd megporoltam magát, és felállt. Én is ugyanezt tettem.
-De ne mond, hogy nem élvezted?-karoltam át.
-Hagyj békén.-lökte le a kezemet. Elindultunk visszafele. Halkan visszaosontunk és Jess bevonult a fürdőbe. Úgy bemennek most és leteperném. Azon az estén amikor érezhettem egy kicsit, huh hát most többet akarok. majd azon eszméltem fel, hogy Jess kijött és rám nézett.  -Jól érzed magad?-mutatott rám.
-Persze. Csak azon az estén merengtem...-vágott közbe.
-Nem kérek részleteket.-ült le az ágyára. Felkaptam a ruháimat és bementem. Láttam, hogy Jess otthagyta a ruháit, és a nadrágjának a zsebéből kilógott valami. Amikor kihúztam egy medált pillantottam meg. A rohadt életbe! Nem ez nem lehet! Hogy került hozzá ez?!
-Elisabeth!-morogtam. Nem lehet, hogy Jess is...

4. fejezet Elisabeth!

*Justin szemszöge*

Nem fogom lefektetni mert azt akarom, hogy emlékezzen rá. Inkább játszok vele egy kicsit. Becsuktam az ajtót és az ágyra fektettem.

-Játszani fogunk?-kuncogott az édes.

-Ingen. Bieber bácsival most olyat fogsz játszani, hogy kényeztessük egymást.-kezdtem el csókolgatni a nyakát. Valahányszor a nyakához hajolok és csókolgatni kezdtem, uralkodnom kell magamon. Annyira csábít a vére, annyira csábít az, hogy megkóstoljam. Száját jól eső sóhajok hagyták el. Lejjebb vettem utamat és szoknyájától szabadítottam meg. Kurva életbe! Ennek milyen szexi teste van. Hogy fogom megállni, hogy nem mutassam be barátomnak. Na ide nagy uralkodó erő kell. Testén lejjebb haladtam a csókokkal.

-Justin.-túrt bele hajamba.

-Add át magad apucinak.-vándorolt kezem a melltartója kapcsához. Megszabadítottam tőle, és elhajítottam. Mellét kezdtem el kényeztetni apró, lágy puszikkal.

-Érezni akarlak.-suttogta. Tetszik ez a vad énje nagyon. Na ezt a Jesst nagyon szívesen látnám minden este az ágyamban. Este?! Mindig!

-Nemsokára fogsz.-suttogtam fülébe. Utána egymás ajkaira tapadtunk és kezem felfedező útra indult. Ő szinte vadállatként szedte le rólam a nadrágomat, de előtte lerúgtam a cipőmet. -Készen állsz egy felejthetetlen éjszakára?-néztem gyönyörű szemeibe.

-Veled bármikor.-kuncogott. Szépen megszabadítottam utolsó ruhadarabjától és akkor kezdődhet a játék. -Készülj a gyönyörre baba.-utána pedig feldugtam az ujjaimat. Egy hangos nyögés hagyta el a száját. Lassan mozgatni kezdtem benne. A szobát hangos nyögései töltötték be. Én meg addig testét kényeztettem. Tudtam, hogy nem sok kell neki és elélvezik.

-Jus-tin!-nyögte fel a nevemet. Gyorsabb tempóra kapcsoltam, majd egy hangos nyögéssel jelezte, hogy elment. Kihúztam belőle ujjaimat.

-Na élvezted baba?-nyomtam egy puszit a szájára.

-Nagyon.-kapkodta a levegőt. -De te sem maradsz kényeztetés nélkül.-jelent meg az arcán egy mosoly. Lehetne többször is részeg komolyan. -Feküdj hasra.-suttogta fülembe. Nem értettem minek de úgy tettem ahogy mondta. Rám ólt majd megéreztem hátamon puha kezeit. Elkezdte masszírozni a vállamat. Iszonyatosan élveztem.

-Oh Jess ez nagyon jó.-sóhajtottam fel.

-De még csak a kezdet.-suttogta fülembe. Éreztem ahogy a testem feszültségből kitör és teljesen ellazulok. Apró puszikat szórt végig a hátamon majd visszafeküdtem a hátamra. Szép lassan levezette kezét a bokszeromig majd lerántotta rólam. Tiszta vadmacskás volt és nem kicsit indultam be. -Szeretném, hogy te is olyan gyönyör részében legyél, mint amiben engem megajándékoztál.csókolt meg. Kezemet a fenekére csúsztattam és jól belemarkolt mire ő felnyögött. Nem bírom! Ha most nem érezhetem magaménak akkor én abba beleőrülök. De nem tehetem meg, mert azt akarom, hogy emlékezzen rá. Most totál részeg szegényke. Megéreztem kezecskéjét férfisságomon. Óvatosan végig húzta rajta, közben folyamatosan egymás ajkait faltuk. Hirtelen megmarkolta mire belenyögtem a csókunkba.

-Jess.-nyögtem fel nevét és éreztem, hogy egy lejjebb halad míg el nem érte barátomat. Éreztem ahogy kényezteti. Istenem kizárt, hogy ez a csaj szűz! Akkor nem csinálná ilyen jól. Tudtam, hogy nem sok kellés nekem annyi. Kényeztetése véget ért mert elértem a csúcs pontot tovább nincs. Jess fáradtan mellém feküdt én pedig magamra húztam. Váltottunk egy utolsó csókot és fejét mellkasomra hajtotta majd álomra hajtottuk a fejünket.

*Jessy szemszöge*

Reggel amikor felkeltem egy ismeretlen szobában voltam. Jobban mondva egy ismeretlen szobában valakin fekve. Amikor jobban megpillantottam az illetőt nem hittem a szememnek. Justinon feküdtem. Nem ez nem lehet mi lefeküdtünk?! Egyikünkön sem volt ruha. Óvatosan kimásztam az ágyból és gyors magamra kaptam a ruháimat. Megfogtam a magassarkúmat és az irányt kifele vettem. Próbáltam nagyon halkan menni. Majd mikor kiértem a faházból visszafutottam a szobámba. Ahogy beértem becsuktam az ajtót és végig csúsztam rajta. Könnyeim csak úgy folytak végig arcomon. Nem hiszem el, hogy képes volt ezt csinálni. Tudta, hogy részeg vagyok és mégis rám mászott. Nem nem! Felálltam és bementem a fürdőbe. Megálltam a csap előtt és megtámasztottam a kezemmel magamat. Majd pedig lassan belenéztem. A sminkem teljesen el volt kenődve. Fogtam egy vattapamacsot és sminklemosót majd elkezdtem eltávolítani a sminket. Átöltöztem majd pedig kopogtak.

-Jess, én vagyok Justin.-hallottam meg a hangját. Nem akartam látni. Hogy volt képes ezt tenni?! Gyűlölöm! -Kérlek hagyd mondjam el, hogy mi is történt tegnap valójában.

-Nem érdekelsz! Undorodom tőled Justin Bieber!-jött rám a sírógörcs. Mit sem törődve bejött és előttem megállt. -Menj ki!-mutattam az ajtóra.

-Addig nem míg végig nem hallgatsz.-hangja feszült volt.

-Minek? Hogy elmond milyen jó volt megdugni? Kösz nem!-mordultam rá.

-Ide figyelj.-lökött neki a falnak. Iszonyatosan erős. A hangon elcsuklott és a lélegzetem megállt. -Nem feküdtünk le! Hidd el azt éreznéd! Nem történt semmi olyan. Csak szórakoztunk egy kicsit egymással.-engedett el.

-Ezt, hogy érted?-nyeltem nagyot.

-Csak annyi történt, hogy én megujjaztalak de eg leszoptál.-sétált ki. Ezt úgy közölte velem mintha valami hétköznapi dolog lenne.

-Mi!?-hangon két oktávval feljebb ugrott.

-Jól hallottad szivi.-mentem utána. Nem mondtam semmit inkább felkaptam egy cipőt és kiviharoztam. Miért nem hiszek neki? Miért érzem azt, hogy hazudik és tényleg rám mászott? Sétáltam a tóhoz. Ilyenkor gondolom még sokan alszanak de nem sokáig mert mindjárt ébresztő van. Leültem egy fatövébe és merengtem. Majd azon kaptam magam, hogy David foglal mellettem helyet.

-Valami nyomaszt ugye?-néztünk össze. Mintha a lelkembe látni. Ránéztem és a sírógörcsöt sikerült

lenyelnem de a szemeim sarkában megjelentek a könnyek. -Na ne sírj.-ölelt át. Ez az ölelés mindennél jobban esett.

-Nem bírom David.-fulladoztam a könnyeimtől.

-Nyugi.-simogatta a hátamat. Lassan elváltunk egymástól. -Mi történt?-fogta meg a kezemet.

-Justinnak tudod tegnap volt a bulija.-néztem rá, ő csak egy aprót bólintott. -Tegnap egy kicsit sokat ittam, és hát részeg voltam. Ez szuperül jött neki ugyanis így könnyebben megtudott fektetni.-nyeltem le a könnyimet.

-Az a szemét rád mászott?-lehetett látni rajta, hogy majd felrobban.

-David ő nekem azt mondta, hogy nem feküdtünk, de...-itt hangom megcsuklott. Nem mondhatom el neki. Biztos, hogy egy ribancnak könyvelne el, és én ezt pedig nem akarom.

-Hanem? Jessy kérlek mond.-hangja ingerült volt.

-Nem akarok róla beszélni.-hajtottam le a fejemet.

-Biztos?-kérdezte.

-Igen.-vágtam rá. Kerültem a tekintetét.

-Jessy kérlek nézz rám.

-Nem megy.-nyögtem ki. Lassan felemelte az államat és így egymás szemeibe tudtunk nézni.

-De akkor most rád mászott vagy sem?-kérdezte aggódva.

-Nem tudom. Hiába mondhat bármit mert úgysem tudom, hogy mi történt mert részeg voltam. Valamiért nem tudok neki hinni, nem megy. A közelében pedig teljesen kifordulok magamból. Elvesztem magam fölött az irányítást és olyan leszek mint a mostani énemnek az ellentéte.-tördeltem ujjaimat. -most biztos egy ribancnak képzelsz aki jó megakarja dugatni magát Bieberrel.-nyeltem nagyot.

-Dehogyis.-vágta rá. -Jessy hiszen csak rád kell nézni. Olyan ártatlannak nézel ki-nézett végig rajtam.

-Hogy van az, hogy veled minden nyugis Justinnál meg szinte egy vadállat tör ki belőlem?-tettem fel a kérdést.

-Látod ez is bizonyítja, hogy mellettem jobb helye lenne.-karolt át.

-Azért ne essünk túlzásokba.-nevettünk fel.

-Nincs kedve csónakázni?-pillantott rám.

-Mi lenne ha inkább énekelnénk?-kérdeztem mosolyogva.

-Megfelel az ötlet.-álltunk fel majd a stúdió felé vettük az irányt. -Mit szeretnél énekelni?-nyomott egy mikit a kezembe. Ekkor elgondolkoztam valami jó számon.

-Victoria Jusctica Take a hint.-indítottam el a számot. Tudom, hogy ezt nem pont egy fiúval kéne elénekelnem de most ehhez van kedvem. Egy kicsit oldja a bennem lévő feszültséget. Amikor befejeztük a számot ott álltunk egymással szembe és csak néztük a másik tekintetét.

-Máskor én választok számot.-törte meg a csendet. Belőlem meg feltört a nevetés. Majd pedig bájos csendünket egy erőltetett köhögés törte meg. Mind a ketten a hang irányába fordultunk. Azt  hittem, hogy káprázik a szemem. A nevetést fojtottam vissza de olyan szinten, hogy az már fájt. Egy festett szőke barbi

baba csaj állt előttünk akinek a kezében volt valami palota pincsi kutya. De a ráadás az, hogy a csaj hercegnő ribancnak öltözött.

-David drágám.-ölelte át. Hát a hangja, hogy is mondjam, tudjátok mit nem mondok semmit...

-Tiffany?-képedt el.

-Ne mond, hogy nem hiányoztam?-nem lepődnék meg a válasz nem lenne.

-De te? Azt hittem, hogy utálod az olyan táborokat amik a természetben vannak.-nem csodálom hisz ahogy ki néz a csaj. Nem a természetbe való, szerintem rózsaszín kocsija van és egy Ken pasija.

-Tudom de rászántam magam és apuci is engedélyt adott.-és itt jön képbe, hogy apuci elkényeztetett lánya.

-Mi apád megengedte, hogy elgyere? És ott hagytad a ragyogó Hollywoodi filméletet? Nem vágysz oda vissza?-karolta át. Oh vettem én a lapot. David utálja a csajt és most próbálja rá szedni, hogy húzzon vissza.

-De.-hangja igen leengedett volt. -De az a múlt! A lényeg most, hogy itt vagyok és megnyerem a versenyt.-ekkor muszáj volt felröhögnöm. -Bocs de te min röhögsz?-állt be elém csípőre tett kézzel.

-Ha azt hiszed, hogy esélyed van győzni ellenem akkor tévedsz.-húztam gúnymosolyra a számat.

-Bocs de te hol élsz?! Itt én vagyok a sztár és én fogok nyerni! Te egy senki érted, egy vagy a sok közül!-bújt az arcomba.

-Oh igazán?-vágtam fel.

-Ebből baj lesz.-motyogta David.

-Tudod én egy csillag vagyok, egy supernova! Nem győzhetsz ellenem! Apámé a tábor szóval neked befellegzett!-nevetett fel ördögien.

-A tábor szabályzat nem mondja, hogy a vezetők rokonaik, családtagjaik nem szerepelhetnek?-tudtam, hogy most én nyertem.

-Oh ezt még megkeserülöd!-trappolt egyet. -Nem tudod, hogy kivel húztál ujjat.-átkozó pillantásokat küldött. felém.

-Dehogyisnem egy ribanccal.-ezt lehet, hogy nem kellett volna.

-David fogd meg!-nyomta a kezébe a kutyát, majd nekem esett. A földön terültünk el és a hajamat kezdte el tépni. De én sem hagytam magam mert elkaptam a vállát és ledöntöttem magamról. Ekkor Justin rontott be és lefogott.

-Nyugi van!-kiabált. -Spark te meg mi a faszt állsz itt?!-kiabált rá. -Jess jól vagy?-fordított maga felé.

-Igen.-morogtam. -Veled nem végeztem Tiffany!-mutattam rá. Kiviharoztam és nyugalomra vágytam. A faházhoz mentem. Nem tudom minek hiszen Justiné a hely de akkor is. Leültem a lépcsőre és gondolkoztam. Majd azt vettem észre, hogy valaki elém lép. -Justin?-emeltem rá kérdő tekintetemet.

-Nem gondoltam, hogy ilyen harcias vagy.-jelent meg az arcán egy féloldalas mosoly.

-Hagyj békén.-morogtam.

-Na, ne kéresd magad.-ült le mellém.

-Nem kéretem.-dörmögtem.

-Tudod, hogy milyen jó volt látni ahogy égett a szemedben a düh.suttogta a fülembe.

-Justin!-álltam fel.

-Nyugi.-fogta meg a kezemet és megrántott mire az ölébe estem. -Olyan finom az illatod-hajolt nyakamhoz. A szőr is felállt a hátamon, szinte remegni kezdtem. -Nálam biztonságba vagy.-helyezte kezét arcomra és tekintetünk összeért. -Én vigyázok rád.-suttogott ajkamba.

-Kérlek.-toltam el egy kicsit.

-Miért nem akarod? Tudod, hogy én Jess, megbolondulok a közeledben.-éreztem ahogy enyhe pír önti el az arcomat. -Miért vagy Daviddel?-suttogott.

-Mert ő jobb.-játszadoztam vele.

-Miben jobb?-húzta fel a szemöldökét.

-Jobban csókol.-ekkor egy huncut mosoly jelent meg az arcomon.

-De hát nem is csókolóztatok.-ráncolta össze homlokát.

-Honnan veszed? Honnan veszed, hogy nem csókolóztunk, vagy, hogy nem feküdtünk le?-húztam fel szemöldökömet.

-Baby én mindent tudok.kezét megéreztem fenekemen.

-Azt is, hogy...-érintettem meg ajkát. -Hogy sokkal jobb nálad, jobb a csókja, jobb az ágyban.-tudtam, hogy felhúzza magát. Justin ajkaimra tapadt majd felkapott és bevitt a faházban. Egy szobába mentünk ott pedig az ágyra döntött. Csak úgy falta ajkaimat. Lerántotta rólam a pólómat és combom belső felét kezdte el kényeztetni. Csókjaival egyre lejjebb haladt a testemen. Hasam alsó részéhez érkezett majd leszedte rólam a nadrágomat. Nem bírtam én sem. Pólóját csak úgy leszaggattam róla.

*Justin szemszöge*

Ebből szex lesz érzem. És komolyan ha azt hiszi, hogy beveszem, hogy lefeküdt Sparkkal akkor téved. Még megcsókolni sem csókolták meg egymást. De én már itt tartok. Jess most is a hatásom alatt van és próbálok nem vadállatba átmenni. De ez a fekete csipkés fehérnemű szettje. HUH! Szedd össze magad Bieber! Szólalt meg a belső hangom. Nadrágomhoz tévedt a keze és lehúzta rólam. Majd pedig fordított a helyzetünkön. Én kerültem alulra. Tetszik, hogy ilyen kis vadmacska. Ujját végig húzta kockáimon majd pedig férfiasságomat sem kímélte. Eszembe jutott a tegnap este. Hát az valami fantasztikus volt. Jess a nyakamra tapadt én meg seggét markolgattam és néha egy-egy nyögés hagyta el a száját. Majd amikor melltartóját kikapcsoltam volna megtorpant.

-Ne!-szállt le rólam. -Mit csinálok?-állt fel. A francba! Miért nem tudok rá teljes hatással lenni? Biztos Spark van itt a közelben. -Sajnálom Justin de ez nekem nem megy.-kezdett el öltözni.

-Jess.-álltam elé. -Nyugi.-néztünk egymás szemeibe.

-A tegnapot még mindig nem dolgoztam fel és én még erre nem állok készen. Főleg nem veled.-húzta fel nadrágját.

-Miért?-rántottam magamhoz.

-Mert még...-hajtottam le a fejemet. -Jézusom mit művelek? Miért akarom neked elmondani a lelkivilágomat?-szakadt el tőlem. Már az ajtóban volt amikor utána kiabáltam.

-Mert még nem voltál fiúval.-ekkor megtorpant. -Félsz attól, hogy valaki elveszi az ártatlanságodat. Hogy már nem leszel tiszta és érintetlen.-hergeltem. -Tudod Jess előbb vagy utóbb úgyis megduglak.-jelent meg az arcomon egy gúny mosoly. Ekkor felém jött és egy pofont kevert le.

-Rohadj meg Bieber!-szűrte ki fogai közül. Utána kiviharzott. Ha azt hiszi, hogy ártatlanul megússza, akkor téved. Magamra kaptam a ruháimat és visszamentem a faházba. Meglepetésemre amikor beléptem Jess könnyben úszó tekintetével találtam magam szembe. Lassan becsuktam az ajtót és leültem elé. -Menj innen, most enyém a szoba.-kerülte tekintetemet.

-Nem mert érdekel, és szarok arra a hülye táblázatra.-néztem őt. Próbáltam a gondolatait olvasni de most valahogy nem ment.

-Tudod mi a bajom?-nézett rám. -Te! Az, hogy egy ilyen nagyképű és egy éjszakás kaland vágyó fiú vagy. Undorodom az ilyenektől. De téged mégsem tudlak ellökni magamtól. Ha nem vagyok veled, hiányzol. Igen hiányzol kimondtam. De ez nem változtat a mostani helyzeten. Mert most ez a legkisebb bajom. Az a lényeg, hogy megnyerjem és Tiffanyt kitúrjam.-húztam fel lábát majd karjaival átkulcsolta és állát ráhelyezte, így fejét tartva.

-Hát nem könnyű mert az a csaj, a táborvezető lánya. Szóval az van amit anyuci pici lánya mond.-bár én tudnék hatással lenni rá. Ő is már megvolt és jó is volt. De most nem ez a lényeg. Be kell vágódnom Jessnél. -Segítsek?-néztük össze.

-Hogyan?-forgatta meg szemeit.

-A csaj hallgat rám. Tudod odáig van értem.-kacsintottam.

-Sparkért van oda.-dünnyögte. -Szóval csak ő tudd nekem segíteni.-törölte meg szemeit és felállt.

-Jess.-kaptam karja után. Felálltam és szemeibe néztem. -Az előbbi amit történt, sajnálom, amit mondtam.-vettem nagy levegőket. Tudjátok nekem ez nehéz. Én soha senkitől nem kértem elnézést, max a haveroktól de egy lánytól. örüljön neki, hogy belé mártottam a cerkámat.

-Sajnálhatod is.-viharzott ki. Komolyan ez nem lesz könnyű. A csaj makacs mint az öszvér. Muszáj lesz rá hatást gyakorolnom. De most megyek Austinnal vadászni, már éhes vagyok. Kisétáltam a házból és Austin barátomhoz vettem az irányt. Közben a csajok jól megnéztek én meg bedobtam magam és kacsintottam amitől majdnem elolvadoztak.
-Szia haver.-pacsiztunk le.
-Azt hittem, hogy már nem jössz.-kacagott. -Éhen halok.-fogta a hasát.
-Nyugi haver.-bokszoltam vállába. -Na menjünk.-körbe néztünk, hogy nem-e figyelnek és csak úgy elszáguldottunk. Miután levadásztunk egy állatot mind a ketten, lépteket hallottam.
-Hallod?-szólalt meg Austin.
-Valaki van itt.-néztünk körbe majd hirtelen a léptek hangja felerősödött. És megpillantottam azt a személyt

akire legkevésbé számítottam volna.
-Hello Bieber.-hallottam meg hangját.
-Elisabeth.-suttogtam nevét.